147516. lajstromszámú szabadalom • Kazánkő mentesítő
Megjelent: 1960. augusztus 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.516. SZÁM 13. b. 17. OSZTÁLY — MU—126. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Kazánkő mentesítő > „KELTOK" Műszaki Munkaközösség, Szarvas Feltalálók: Gyulai László finom, mech., Szarvas, Nagy Sándor főgépész, Berettyóújfalu A bejelentés napja: 1958. augusztus 16. A találmány kazánkő mentesítő berendezés, amely a kazán tápvizéből a kazánkövet képző anyagok nagyrészét vegyi anyagok hozzákeverése nélkül távolítja el. Olyan üzemeknél, ahol akár stabil, akár mobil kivitelű, alacsony- vagy magasnyomású gőzkazánokat használnak, anyagban, kezelésben és munkabérben jelentős károkat okoz, hogy a kazánok tápvizében levő ásványi anyagok, lúgok, iszapszemcsék, stb. a kazánfalra és a kazán csövekre lerakódnak. Ezeknek a lerakódásoknak — úgynevezett kazánkőnek — eltávolítása maga után vonja, hogy az illető gőzkazánegységet az üzem energiaellátásából és így a termelésből is bizonyos, időtartamra ki kell kapcsolni. A kazánegység leállítása, annak tisztítása, termelésből való kiesése, ismételt felfűtése költségtöbbletet jelent. Ismeretesek módszerek, amelyeknek a segítségével a kazánkő képződését csökkentik. Az egyik ilyen módszer szerint különböző vegyi anyagokat kevernek a tápvízbe és ezzel akadályozzák meg a kazánkő képződését. Más, újabb eljárások szerint a tápvizet 'ultrahang frekvenciájú mechanikai rezgéseknek teszik ki magnetoisztrikciós úton. Ezek a módszerek általában költségesek és még mindig nem biztosítják teljesen a megkívánt eredményt. A találmány szerinti berendezés olcsó és egyszerű, lehetővé teszi a kazán-tisztítási időszakok nagyarányú csökkentését anélkül, hogy a kazán tápvizébe vegyi anyagokat kellene keverni, vagy bármilyen más külön berendezést kellene alkalmazni, így például a néha évenként szükséges tisztítás helyett csak több, esetleg öt, vagy ennél is több év elteltével kell tisztítás végezni. A találmány szerinti kazánkő mentesítő készülék egy tartányból áll, amelyben a kazántápvíz áramlási útjába a víz számára kényszerpályát kijelölő és a víznél nehezebb fajsúlyú anyagok — mint például kazánkő képződést okozó ásványi eredetű anyagok, lúgok és iszapszemcsék — kiválását * előidéző szűrő-ütközőlapok vannak elrendezve. A tápvíz bevezetése célszerűen a készülék felső részén történik, csappiai elzáriható csövön keresztül. A szűrő-ütközőlapok elhelyezése oly módon történik, hogy a víz útja hosszúvá és kanyargóvá válik és célszerűen először a készülék felső részéből lefelé, majd alulról felfelé áramlik, ami által a folyadékban levő, a víznél nehezebb fajsúlyú részecskék a vízből kiválva, a készülék alján összegyűlnek és egy leeresztő csapon át eltávolíthatók. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ily módon tisztított víziből oly csekély mennyiségű kazánkő rakódik a kazán falára, hogy annak eltávolítása hosszú időn, éveken keresztül sem válik szükségessé. A találmány szerinti kazánkő mentesítő berendezés egy példákénti kiviteli alakját a rajzok alapján ismertetjük közelebbről. Az 1. ábrán a kazánkő mentesítő készülék oldalnézete látható vázlatosan. A 2. ábra a berendezés hosszmetszetét mutatja vázlatosan, leegyszerűsítve. A 3. ábra a 2. ábra A—A vonala mentén nyert keresztmetszetet, míg a 4. ábra a 2. ábra B—B vonala mentén vett keresztmetszetet ábrázolja. Az egyes ábrákon az azonos alkatrészek azonos hivatkozási számokkal vannak jelölve. Amint a rajzból látszik, a tápvíz 2 csappal zárható 1 csövön át jut 3 fedéllel jól lezárt, célszerűen függőleges elrendezésű és hengeres 4 tartányba, amelynek fedeléhez a tápvezetéknél nagyobb keresztmetszetű 5 cső csatlakozik. A 4 tartány hengeres fala és az 5 cső fala között, továbbá az 5 csőhöz csatlakozva kisebb csonkakúp alakú 6 és nagyobb csonkakúp alakú 7 ütközőlapok vannak váltakozva elhelyezve és az: 5 cső alján különlegesen kiképzett 8 terelőlemez csatlakozik. A kisebb csonkakúp alakú 6 ütközőlapok kisebb -átmérőjű felső szélükkel 5 csövön feküsznek fel, míg nagyobb átmérőjű végük távol fekszik a 4
