147512. lajstromszámú szabadalom • Készülék estinkciós görbéknek elektroforetikus papírcsíkból fényképészeti úton való közvetlen előállítására

Megjelent: 1960. augusztus 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEIRÄS 147.512. SZÁM 42. h. 17—22. OSZTÁLY — MA—831. ALAPSZÁM Készülék extinkciós görbéknek elektrof or etikus papírcsíkból fénykpészeti úton való közvetlen előállítására Feltalálók: Dr. Magos László orvos és Nádasi Sándor műszerész, mindkettő Budapest A bejelentés napja: 1958. december 2. A vérfehérjék, tehát szérum (plazma) fehérjéik vizsgálatának ma az elektroforetikus eljárás a legáltalánosabban használt módszere. Lényege, hogy szűrőpapírra cseppentve, különböző fehérjefrakciókat tartalmazó anyag egyes frakciói elektródok között megváltoztatják helyüket és különböző sebességgel (mely a fehérje-molekulák nagyságától és töltésétől függ) az anód felé vándorolnak. Ilyképpen az egyes fehérj »frakciókat egymástól elkülöníthetjük, tehát a szérum (plazma) fehér jerkét szeparálva tartalmazó ún. „elektroforetikun csík" keletkezik és az egyes fehérjefrakciók, hozzájuk kötődő festékkel megfestve, láthatóvá lesznek. Ha most a szűrőpapírt 2—5 mm-es sávokra bontjuk és a sávokból a festéket kioldjuk, a kioldott festék mennyiségéből megközelítő pontossággal kiszámíthatjuk az egyes sávokban »elhelyezkedett fehérje, tehát az egyes fehérjefrakciók százalékos megoszlását. A módszert jelentősen egyszerűsítette a Grassmann, Hannig és Knedel által ajánlott eljárás (lásd Hoppe1—Seylers Zeitsűhrift, 1952. évi 290. kötetének 1. oldalát), mely szerint áttetsző csíkot használnak és ezt egy fényforrás és fotocella között elvezetve a fotocellával zárt áramkört képező galvanométer mutatóján 1—2 mm távolságonként leolvassák, hogy — a szérumot nem tartalmazó papírcsíkon áthatoló fényt 100-nak véve — a csík az adott helyen, a fény hány százalékát nyeli el, ill. engedi át. A megííiatározandó koncentráció azonban nem a fény átbocsátás mértékéből (transzmisszió), hanem az extihkcióból határozandó meg, amely — egy bizonyos anyagnál, adott oldószer és rétegvastagság, valamint monokromatikus szűrő esetén — arányos a vizsgálandó anyag koncentrációjával. Az extinkció E és a transzmisszió I közötti összefüggés ismert 'módon a következő: E = 2 — log I. (Lambert—Beer törvény.) Vannak olyan fotocellás készülékek, amelyek számlapján nem a transzmissziót, hanem közvetlenül az extinkciót lehet leolvasni és ezeknél az isimlert készülékeknél a vizsgálat további menete az, hogy a leolvasott extinkciós értékeket milliméterpapírra viszik fel, megrajzolják a fehérjefrakciók úgynevezett elektroforetikus diagramját és ezt részekre bontva, planimetriásan vagy gravimetriásán meghatározzák a szérum (plazma) fehérjék [százalékos összetételét. Ez az eljárás azonban nagyon időtrabló, mert az extinkciós értékeknek milliméterenkénti leolvasása és a diagíram elkészítése fáradságos és szemrontó munka, amelyben sok a hibaforrás. Ezért már korábban megkísérelték tükrös galvanométer vagy katódcső felhasználásával fényérzékeny papíron rögzíteni az elektroforetikus diagramot (lásd Cielszky, Sándi: Kísérletes Orvostudomány, 1953. évi 5. kötet, 61. oldal, ill. Kemény, Weisz: ugyanezen kötet 68. old.). Ezek a kísérletek azonban nem jártak sikerrel, mert a galvanométer, ill. katódsugár kitérése a fény transzmisszió jávai és nem az extinkcióval arányos, a fényérzékeny papíron kapott görbe tehát csak matematikai eljárással alakítható át a fehérjék vagy más eleiktroforetikusan vizsgálható anyagok extinkciós görbéjévé. Ez az átalakítás szintén nehézkes és hosszadalmas, hibaforrást jelenítő művelet (lásd Magos, Medgyessy: Kísérletes Orvostudomány, 1954. évi 6. kötet, 367. oldal). A jelen találmány feleslegessé teszi ezt a matematikai átalakítást, mert a készülék egyszerű, gépesített eljárással közvetlenül az extinkciós görbe elkészítését teszi lehetővé, tehát oly görbét kapunk, amely a papírcsíkon abszorbeált festék koncentrációját, ill. a koncentrációk megoszlását mutatja. E célból tehát az extinkciós görbe közvetlen fényképezése céljából a találmány értelmében a fényérzékeny papírt oly később ismertetendő görbe szerint meghajlítva használjuk ernyőként a fotocellához kapcsolt galvanométer kitérésének fényképészeti regisztrálására, hogy síkba kiterítés után a kapott diagram közvetlenül adja az extinkciós görbét. A rajzok a találmány szerinti készülék példaképpeni kiviteli alakját mutatják, Az 1. ábra vázlatos oldalnézet, a 2. ábra ugyancsak vázlatos felülnézet és a 3. ábra a fényérzékeny papír tartójának alakjátmeghatározó görbe megszerkesztési módját szemlélteti.