147505. lajstromszámú szabadalom • Aprószemcsés hőhasznosító berendezés

Megjelent: 1960. augusztus 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.505. SZÁM 13. a. 1. OSZTÁLY — KU—279. ALAPSZÁM Aprószemcsés hőhasznosító berendezés Feltaláló: Kun László tudományos munkatárs, Budapesten A bejelentés napja: 1957. június 15. Az 145 341. lajstromszámú »magyar szabadalmi leírás hőátadó eljárást és berendezést ismertet, amely berendezésben a hőt közvetítő anyag sze­repét aprószemcse tölti be. Jelen találmány az említett aprószemcsés hő­csereberendezésből — a füstgáz^aprószetmcse hő­cseretérből — távozó füstgáz fizikai hőjének to­vábbi hasznosítására alkalmas. Az elvégzett kísérletek igazolták, bogy a gene­rátorgáz-, valamint kohógáz-üzemű kemencékhez alkalmazott aprószemcses légelőmelegítők a tüze­léshez szükséges levegőmennyiség előmelegítésé­vel kapacitásuknak csak mintegy 40—50%-áig van­nak kihasználva a teljes levegőszükséglet előmele­gítése esetén. Ilyen körülmények között az apró­szemcsés hőcsereberendezés kapacitása nem hasz­nálható ki megfelelő (mértékig. A jelen találmány a még kárba veszendő hő­mennyiség hasznosítását kívánja az 1. ábrán szem­léltetett vázlat szerint megoldani. A berendezés működési elve a következő1 . A 145 341. lajstromszámú szabadalmi leírásban ismertetett hőcsereberendezés füstgáz-aprószemcse hőcsere tere hőálló acélból vagy tűzálló anyagból van. Jelen találmány a berendezést olyképpen módosítja, hogy a füstgáz-aprószemcse hőcseretér külső falán tűzálló anyag helyett vízcsöves kazánt alkalmaz, amely célszerűen úgy méretezendő, hogy az általa képviselt fűtőfelületével az aprószemcse -füstgáz hőátadási viszonyt ne rontsa, és csak az aprószemcse által már felvenni nem tudott hő­mennyiséget vegye át. A berendezés szerkezete a következő: Az 1 aprószemcse-füstgáz hőcseretér falát, te­hát a 2 'hőhasznosító vízcsöves kazánná képezzük ki, amelybe a vizet a 3 belépőcsonkon vezetjük be és a forró víz vagy gőz a 4 kilépőcsonkon tá­vozik. A vizet a vázlaton fel nem tüntetett alkal­mas berendezés segítségével kényszermozgásban áramoltatjuk. A hőhasznosító kazán által termelt forró vizet vagy gőzt a. 4 kilépőcsonkhoz csatla­kozó csővezeték segítségével közvetlenül a felhasz­nálás helyére vezetjük. A 2. ábra a hőhasznosító vízcsöves kazán kap­csolási vázlatát szemlélteti oly esetekben, mikor az üzem technológiája szakaszos, vagy pedig a füstgázt szolgáltató, tehát az aprószemcsés hőki­cserélőt üzemeltető berendezés és a gőzt felhasz­náló üzem között munkaidőben eltolódás van. E megoldásban a 2 vízcsöves kazán nem gőzt szol­gáltat, hanem a szükséges túlnyomás alatt forró vizet. A forró vizet a 4 elvezető csőcsonkon ke^ resztül a forróvíztárolókba vezetjük. A szükséges gőzt a túlnyomás alatt levő forró vízből nyomás­esés következtében felszabaduló gőz szolgáltatja. A nyomás alatt levő forró víz az 5 víztárolók­ból a 9 gőztárolóba a 8 gőzvezetéken keresztül áramlik. Az 5 forróvíztárolók, valamint a 8 veze­ték íorróvíz-csőcsonkjaiba célszerűen olyan 10 sze­lepeket iktatunk be, amelyek a 9 gőztároló, beál­lított nyomására csak akkor és addig nyitnak, amíg a gőznyomás esik. A berendezés üzemelteté­si módja tehát a következő. A 2 vízcsöves kazánt megfelélő berendezés segítségével teljesen feltölt­jük, majd ha az 1 hőcseretér sugárzása folytán a kellő hőfokot elérte, a forró vizet a 4 forróvíz­vezetóken keresztül az 5 forróvíztárolókba vezet­jük. A víztárolók célszerű nyomása az üzemi nyo­más kétszerese. A töltési folyamat az 5 forróvíz­tárolók első egységében indul, amelynek mintegy 9/10 részét tölti meg forró vízzel, ezután a 6 táp­láló szelep elzárása után a töltés az 5 forróvíztá­rolók második egységébe történik, ugyancsak az üzemi nyomás kétszeresének megfelelő nyomáson. E folyamattal egyidejűleg az 5 forróvíztárolók első egységéből a 10 szelepen és 8 vezetéken ke­resztül a 9 gőztárolóba a gőzáteresztés megkezdő­dik. Amikorra az 5 tárolók első egysége kisül, ad­digra az 5 tárolók második egysége 9/10 részig ugyancsak feltöltődik. Ekkor az 5 tárolók máso­dik egysége beeresztő forróvíz szelepének elzá­rása után az ábra szerinti 5 víztárolók harmadik egységének feltöltése kezdődik, és a gőzleeresztés az 5 f órróvíztárölók második egységével folytató­dik. E folyamat tehát folyamatosan tovább vihető. A hőkapacitását vesztett melegvíz a 7 leeresztő szelepek segítségével a 3 bevezető csőcsonkhoz csatlakozó 12 csővezetéken át a vízcsöves kazán­ba visszafolyik. Az elpárolgás okozta vízveszteség hideg víz be­táplálásával pótlódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom