147488. lajstromszámú szabadalom • Rezgőszálas elektrométer

Megjelent: I960, október 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.488. SZÁM 21. e. 1-13. OSZTÁLY — JE—156. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Rezgőszálas elektrométer Optikai és Finommechanikai Központi Kutató Laboratórium, Budapest Feltalálók: Jedlovszky Rezső oki. fizikus, Budapest, Náday Béla oki. fizikus, Budapest A bejelentés napja: 1959. július 27. A méréstechnika mai állása szerint nagy belső ellenállású feszültségmérőket — például kompen­zátorokban null-műszerként — elektrométereket •használnak. A jelenleg használatos elektrométerek általában kényes alkatrészeket tartalmaznak (ilyen pl. a né­hány mikron átmérőjű platina vagy kvarcszál), valamint • null-műszerkénti alkalmazásukat meg­nehezíti, hogy mutatójuk null-helyzetbe általában bizonytalan. Ezeken a hiányosságokon kíván segíteni a jelen találmány oly módon, hogy egyrészt a találmány szerinti készülék legkényesebb alkatrésze a né­hány tizedmilliméter vastag rezgcszál, másrészt a készülék null-helyzete, azaz a rezgés megszűnte egyértelműen és biztonságosan észlelhető. A készülék felépítése az 1. ábrán láth'i+ ó \" „a" kondenzátorlemezek között ko/t-] en b<~ /e k -dik el az egyik végén befogott ,,fc L " >] r as bt l A kondenzátorlemezekhez csatlako n q I ul Iázó potenciométer két vége. A P ir4jp -> méter csúszkájának állításával a -. , tokra jutó kapcsolt segéd váltófes/ ' i eg n c to i változtatható. A készülék működése: A konüenzatoiifciiiezek közé (1. ábra „a") olyan váltakozó segédfeszült­séget kapcsolnak, melynek frekvenciája megegye­zik a lemezek közé benyúló rugalmas szál (1. ábra ,,'b") mechanikai sajátfrekvenciájával. A két kon­denzátorlemez szimmetriasíkja mindig ekvipoten­ciális felület. Ha a rugalmas szálat ebben a sík­ban helyezzük el és elektromos kontaktust léte­sítünk közte és a Pi potenciométer középelágazása között (azaz az „e" és ,,f" pontokat rövidrezárjuk), akkor a potenciométer forgatásával elérhető az, hogy a szál potenciálja megegyezzen az előbb em­lített sík potenciáljával. Ebben az esetben a rugalmas szálra nem hat erő, tehát mozdulatlan. Ha azonban az „e" és „f" pontok közé valamilyen egyenfeszültséget kapcsolunk, akkor az előbbi elektromos szimmetria megbomlik, a szál mecha­nikai sajátfrekvenciájával megegyező ütemű erő­lökéseket kap és nagy amplitúdójú rezgésbe jön. (Rezonancia.) Ha az ,,e" és „f" pontok közti fe­fvült^get nuuara csökkentjük (pl kikornpenzál­ji V\ <? o ál tcvgp^c lecrtT^pod k A kei/.n]o'v ii 'u ,/naihito a fentiek alapján fQv-'n'c "i^ , ' J ~>d} Kuna illetve a rezgés­l,' l ' , i l'j ! ^olv i-i e^PL^n 1' r és ,,f" pontok k / , *• t» i1 '. ^ T J J' aytijk ko"i4ítő mérésére. \ k^j^i lt>k i^lt' AP ^'ii kiviteh változatában a if ffjhv' " 1 701 LÍPÍI I *'o l'9iec/í) t tszetű, anyaga bum.' /i'|\ v. Ti' citu 'ppi/ lPTTigo'oléssel vezetővé °"1 Lvair ,"o,7 I,KS. 1 slb A "• ezgőszál maxi-H 1 -, 1 i D z,« ' i f 1- J1 Í nlákiit követi a konden­si )•-• i-7 ' i e ' r-id1 <ki -".s- A rezonancia be­i'lii i rl TU r -i \ '</ rr / ,[ -> f] (>kv"nciáiának vál­w ..\ a/ii t r ^ it .jOJ-ic l mechanikai hango­"sF- M \ ni A Ű 1 ie/ t^p optikai segéd­( A >/<>k'*>°l íioy( ineto meg A készülék érzékeny­sége fokozható, ha a rezgőszálat a kondenzátor­lemezekkel együtt evakuált üvegburába zárjuk. Szabadalmi igénypont: Berendezés villamos feszültség érzékelésére, il­letve mérésére, melyet kondenzátorlemezek közé nyúló, egyik végén befogott, előnyösen hangolható rezgésszámú rugalmas szál, továbbá a konden­zátorlemezek számára segédváltófeszültséget szol­gáltató, előnyösen hangolható frekvenciájú feszült­ségforrás és a kondenzátorlemezekkel összekötött potenciométer jellemez. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 602089. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint u. 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom