147478. lajstromszámú szabadalom • Állítható alaphelyzetű és szabályozható kitérésű elektrométer és eljárás annak elkészítésére

Megjelent: 1960. augusztus 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.478. SZÁM 21. g. 29—25. OSZTÁLY — GA-542. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Állítható alaphelyzetű és szabályozható kitérésű elektrométer és eljárás annak elkészítésére Gamma Optikai Művek, Budapest Feltaláló: Krimmer Miklós műszerész, Budapest A bejelentés napja: 1959. március 11. A találmány állítható alaphelyzetű és szabályozható kitérésű 'kvarcszálas elektrométerre vonatkozik. Elektromos töltésváltczások, valamint teljesítmény nélküli feszültségek mérésére gyakran elektrométert használnak. Az elektrométerek közül igen elterjedt például a Lauritsen-féle kvracszálas elekírométer. Az ilyen kvarcszálas elektrométerek általános hátránya, hogy a kvarcszálban levő csavaró feszültségek miatt a kvarcszál alakja nehezen szabályozható, a kvareszál csak beszerelés után aranyozható, amikor is sok kvarcszál tönkremegy, végül a kvarcszál elmozdulása nemcsak a töltés változástól, hanem a kvarcszál alaphelyzetétől, belső feszültségétől, alakjától és a hozzákapcsolt vezető kapacitásától is függ és ezen okoknál fogva a kvarcszál elmozdulása a töltésváltozőssal nincs meghatározott törvényszerű összefüggésben. Az ilyen elektrométereknéi tehát a szál elmozdulásának a skálához való beszabályozása vagy igen körülményes, sok munkát és fáradtságot igénylő eljárás, vagy pedig a 'különböző elmozdulásoknak megfelelően 'mindegyik eiekírométerbez és kvracszálhoz egyedi skála elkészítése szükséges. A találmány tárgyát képező elektrométernél mindezek a hátrányok ki vannak küszöbölve. A találmány tárgya kvarcszálas elektroniéter elektromos töltés váltakozások, valamint teljesítmény nélküli feszültségek mérésére, amelynek a kvarcszál csavaró feszültségétől való mentesítését lehetővé tevő tartószervei. befogás előtt aranyozott kvarcszála és a kvarcszál kitérésének szabályozását végző, az elektrométer érzékenységét fokozó segédelektródája van. A találmány szerinti megoldás lényege abbén áll, hogy a kvarcszál két végét mechanikusan két tartóba fogjuk be. A tartók egy szigetelőlapfoain vannak átmeneti illesztéssel (pl. 1VISZ 1853. 5. szállasz j) csop. szerint) forgathatóan elrendezve és a tartóknak forgatása által a befogott kvarcszálban levő csavaró feszültség csökkenthető, illetve' teljesen kiküszöbölhető, és ezáltal a kvarcszál alakjának helyes kialakítása is lehetővé válik. Az előregyártotí aranyozott kvarcszál alaphelyzetéből vaíó elmozdulása nagy határok között, például + 50% között beszabályozható azáltal, hogy egy segédelektródát közelítünk, vagy távolítunk a kvarcszálhoz képest. A találmány tárgyát képező elektrométer lényegében egy átlátszó szigetelőlapra erősített drótkeretből áll, amelyhez fémes érintkezéssel, pl. csavarozás vagy forrasztás útján áramvezetően csatlakozik a mérés céljára szolgáló aranyozott kvarcszál két tartója és a két tartót összekötő kvarcszál. A kvarcszál nyugalmi állapotában célszerűen a drótkeret síkjával párhuzamos síkban bxirko't képez. A keretnek bizonyos potenciálra való töltése által a vele fémes összeköttetésben álló kvarcszál ugyanarra a potenciálra ikerül. A közös potenciálra töltött drótkeret és kvarcszál egymástól való távolsága, illetve a 'kvarcszálnak a drótikerettől való elhajlása a töltés nagyságától függ, 'mégpedig növekvő töltéssel a kvarcszál távolodik a drótkerettől, csökkenő töltés: esetén pedig közeledik 'hozzá, illetve töltésrnenies állapotban alaphelyzetében van. Hogy a tartókba foglalt kvarcszál alakját és feszültségmentes alaphelyzetét beszabályozzuk, továbbá az elektrométer érzékenységének változtatása céljára egy segédelektródát alkalmazunk, amely egyrészt durván, másrészt finoman közelíthető a kvareszálhoz, vagy távolítható tőle. Ezt a segédelekíródát a kvarcszál és a keret potenciáljával ellentétes potenciálra töltjük, ami által a segédei e'ktr ód a a kvarcszálat a távolság függvényében vonzani fogja. Ennek a segéd elektródának alkalmazása közel lineáris skálát tesz lehetővé. Az elektrométerrel a mérés ezek után a közismert, szokásos módon történik, mégpedig úgy, hogy például a kvarcszálat alulról az átlátszó, műanyagból készült, például polisztirol szigetelő la-