147467. lajstromszámú szabadalom • Eljárás készbőrök előállítására krómelőcserzett bőrökből

Megjelent: 1960. augusztus 31. ORSZÁGOS TALALiVSAJMYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.467. SZAlVi 28. b. 5—8. OSZTÁLY — Dl—43. ALAPSZÁM awMwawiMMMWWMgawiUiiMiWMWMluaaWMMBwawwamn

mimmIMBWMWMWMKIMWUUH , w<mv*mnmmmamm- —• "—•••• WBIWIITIIIFTTMI jimiii_ 1111ii1 iminUHUIn

m i u«nminiw—i—i—iww—IWMUWIM Eljárás készbőrök előállítására krómelőcs srzett bőrökből Feltalálók: Lendvai Jenő oki. vegyészmérnök, Diosady Pál oki. vegyészmérnök, Vajda György oki. vegyészmérnök, Szikora László főmérnök, mindnyájan Budapesten A bejelentés napja: 1956. február 1. Készfoőíröik előállítására főként két eljárást: a növényi és krómeserzési, illetőleg ezek különböző kombinációit alkalmazták. A növényi és krómcserzőanyag megtakarítás céljából, valamint az eljárás időtartalimának csökkentésére e cserzés! módokat különböző műgyantáé fél-cserzéssel, illetőleg impre'gnálással kapcsolják össze. Ilyen pl. a 284 086 számú svájci, illetve a 163/82 számú osztrák szabadalomban ismertetett metilol-karbamidos, illetőleg metiloLmelaminos cserzés. Ezeknél a cserzési művelethez előkészíteti pőrét metilolnmelaminnal vagy egyéb nitrogéntartalmú bázis formaldehides előkondenzációs termékével itatják át, majd a közeget lesavanyítják. így a bőrökön belül a rostközökben vízoldlhatatlan gyanta anyag csapódik ki. A kapott előcserzett pőrét esetleg bézikus krómszulfáttal utanoserzik. Ettől az eljárástól azt remélték, hogy az így készített bőráruk teltfogásúak lesznek, csökken vízifelvételi 'hajlamuk amellett, hogy kevesebb nemes cserzőanyagot kell felhasználni 'gyártásúidhoz. A valóságban azonban mindezen eljárások, elsősorban talpbőrgyártási vonalon, nem váltak be. Azok a gyantabeágyazódások, melyek a metilol-melaminból stb. képződnek, a bőráruk használati élettartalmát erősen leosökkentik. Ennek egyik oka lelhet, hogy a fent említett anyagokból képződött gyanta savbatásra durva, éles szemcsékkel válik ki. E szemcsék közé a bőr zsírozó hatású lágyítói utólag nem tudnak behatolni. Az ilyen lágyítatlan éles szemcsék a bőrfibrillákat hajlítgatás közben elvagdossák és így a bőráruk szakítási és kopási szilárdsága használat közben rohamosan csökken. E gyantákból idővel,kis mennyiségű formaldehid hasad le az áru tárolása közben. Ennek hatására járulékos formaldehid-cserzés következik be, mely isimert módon a bőrt rideggé teszi. Ez a jelenség szintén élettartam-csökkenésben jelentkezik. Ez utóíbbi hatást úgy igyekeztek kiküszöbölni, hogy a gyanta kicsapásánál kisebb mennyiségű nátriuníbiszulfitot vagy hasonló hatású anyagot adagoltak. Ezek az anyagok azoníban nem váltották be hozzájuk fűzött reményeket. A talpbőrgyártásnál az elmondottakon kívül még további nehézség is jelentkezik, melyet eddig nem sikerült kiküszöbölni. A gyantabeágyazódások a bennük levő alkoholos — CH2OH — végcsoportok hatására jelentősen hidrofillá teszik a talpbőröket. A vízzel való gyakori érintkezéskor a bőrből maguk is jórészt kioldódnak, eközben ugyancsak nagyrészt kilúgozódik az adagolt formaldehidretardáló szer is. Ezen jelenség következtében a talpbörök erősen nedvszívók lesznek és hamar tönkreimenn ek. A találmány olyan eljárás, mely a fenti hátrányokat kiküszöböli. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy a nitrogéntartalmú bázis és formaldehid előkondenzálási termékét nem egyszerű pH csökkentéssel alakítjuk át vízoldhatatlan gyantává, hanem olyan nagymolekulájú anionos vegyületekkel, melyek a bőr kollagénjéhez is kötődni képesek. Ilyen vegyületek fenolos hidroxilt vagy több' konjugált kettős kötést tartalmazó ciklusos vegyületekből állíthatók elő formaldehiddel történő kondenzálással, majd előnyösen utólagos szulfonálással. Célszerűen metilénszuMonálást alkalmazunk, melynek során a vízoldhatatlan novolak gyantát aromás monomérrre számított 0,6—0,9 mol formaldehid és —0,7—1,0 mol alkáliszulfit keverékével kezeljük magasabb, pl. 80—110 C hőmérsékleten. Az így képződött vízoldható vegyület a bőr anyagával kémiai kötést létesít és ugyanekkora e vegyületek hatására a talp impregnálására használt, metilol-nitrogéntartalmú bázisok kicsapódnak. A találmány értelmében tehát kész bőröket, különösen cipőipari célra használható kemény árut előcserzett bőrökből akként állítunk elő, hogy krómelőceerzésű bőröket nitrogéntartalmú bázisok formaldelhides előkondenzálási termékével impregnáljuk és az előkondenzált terméket a bőrök nagymolekulájú anionos vegyületek behatására vízoldhatatlan termékké alakítjuk. Nitrogéntartalmú bázisokként melanin, karbamid, dicián-diamin stb. vegyületeket használunk, melyeket formaldehiddel metilol vegyületekké alakítunk át. Nagymolekulájú anionos vegyületekként fenolos hidroxilt tartalmazó vegyületeket, pl. rezorcint, pirokateehint használhatunk. Használhatunk azon-