147456. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémből, elsősorban vasból készült tárgyak, kiváltképpen tömegcikkek kombinált korróziógátló felületkezelésére

Megjelent: 1960. augusztus 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.456. SZÁM 48. d. OSZTÁLY — A A—411. ALAPSZÁM Eljárás fémből, elsősorban vasból készült tárgyak, kiváltképpen tömegcikkek kombinált korróziógátló felületkezelésére Általános Géptervező Iroda Budapest Feltalálók: Széki Pálma vegyészmérnök, a műsz. tud. kandidátusa, Erdős Elemér vegyészmérnök, Eöllős Zoltámié vegyészmérnök, F. Magda Lívia vegyészmérnök és Mucsi Endre kohómérnök budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. április 30. Az általános gyakorlatban öntöttvasból és acélból készült tárgyakat, tömegcikkeket korrózió ellen többféle eljárással védenek. A védőeljárások közül gyakran alkalmazzák a galvanikus Cu-Ni-Cr bevonást, továbbá a kémiai úton létrehozott szervetlen, nem fémes bevonatokat. Az utóbbi csoportba tartozik pékiául a foszfátozással és a lúgos oxidálással nyert védőréteg, amely lakkozás, illetve -olajozás után több-kevesebb védőihatást nyújt. Agresszív környezetben, trópuson, iparvidékeken, vagy sós páratartalmú légkörben a fémtárgyak hathatósabb védelemre szorulnak. Kellő védelem. biztosítására ilyenkor különösen gondos felületvédelmet kell alkalmazni. Galvanikus Cu -(- Ni + + Cr bevonat például csak akikor felel meg a követelményeknek, ha vastagsága 30 /x, vagy ennél nagyobb. Az: exportra kerülő műszereknek, készülékeknek és berendezéseknek azonban számos olyan alkatrésze van, amelyre nem lehet ilyen vastag fémréteget leválasztani, mert a mérettűrés határait túl kellene lépni. Ezenkívül erősen alakos, menetes alkatrészeken a csúcshatás következtében más a levált fémréteg vastagsága az, éleken, mint a mélyedésekben és ez a profil eltorzulásához vezet. Ezért az ilyen kényesebb alkatrészeket általában sárgarézből készítik és erre galvanizálnak rá 4—8 u nikkel réteget. Ilyenkor, ha a Ni nem. is nyújt kellő védelmet, a sárgaréz önmaga is elég ellenálló. A sárgaréz használata azonban költséges és szilárdsági •tulajdonságai sem mindig megfelelők. • Hasonló nehézségeikkel jár az üreges tárgyak galvanikus felülkezelése is. A furatokba, mély üregekbe a galvánfürdő'k nem szórnak be kellő mértékben, ezért itt kisebb lesz. a rétegvastagság a:z előírtnál, aminek következtében a furatokban és mélyedésekben a réteg gyengébb védőértékű, mint a sík felületeken, vagy csúcsokon és éleken. Eljárásunk a fenti nehézségeikre1

kíván megfelelő megoldást adni. Célkitűzésünk olyan védőréteg kidolgozása volt, amelynek védőhatása 30 />, Cu — Ni — Cr galvánréteg védőhatásával egyenértékű, vagy nagyobb, de ennél lényegesen vékonyabb. E célkitűzést az alábbi módszerrel valósítjuk meg: A védendő tárgyaikat valamely kémiai úton. előállított szervetlen, nein fémes bevonattal látjuk el, azaz oxidáljuk, foszfátozzuk, passzívéijuk, nitrideeítjük, stb. Az ilyen nemi fémes szervetlen bevonattal ellátott tárgyakat, vagy 'galvanikusan, vagy redukáló szert tartalmazó íémsó oldatba mártás útján, áram. nélkül, védő fém-, vagy ötvözetréteggel vonjuk be. Ezeknek a nem elektromos áram hatására elő1

állított fém, vagy ötvözet bevonatot szolgáltató fürdőknek közös sajátsága, hogy a bevonni kívánt szervetlen, nem. fémes bevonattal ellátott tárgyra a védő fém, vagy ötvözet réteget valamilyen alkalmas redukáló szer segítségével és az előírt körülmények megteremtésével redukálják ki. Az. irodalomban és a gyakorlatban csupán külön a szervetlen nem fémes bevonatok előállítására szolgáló eljárások, és külön galvanizáló, valamint külön a mártó fém ül. ötvözet bevonatot szolgáltató eljárások ismertek, de ezen eljárásokat együtt soha nem alkalmazták. Eljárásunk lényege két fajta felülkezelés összekapcsolása, mely eddig ismeretlen és a korrózió elleni védekezésben az eddigieknél jobb eredményeket biztosít. A kémiai módszerekkel előállított nem fémes, szervetlen bevonat egyike-másika önmagában is jó korróziógátló tulajdonsággal rendelkezik, amelyet a galvanikus fémbevonat még csak fokoz. Ezáltal vékonyabb réteggel nagyobb védőhatás érhető el. Az árammentes módszerrel fémsó oldatból kiredukált, fémbevonat, vagy ötvözet pedig bármilyen alakos darabra egyenletes rétegben vihető fel és pórus mentes. Ez jelentős mértékben fokozza a korrózió elleni védőhatást. A kétfajta