147453. lajstromszámú szabadalom • Készülék talaj perkolációs viszonyainak, vízvezető- és vízáteresztőképességének meghatározására

Megjelent: 1960. augusztus 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.453. SZÄM 42. 1. 2—3. OSZTÁLY — SE—907. ALAPSZÁM Készülék a talaj perkolációs viszonyainak, vízvezető és vízáteresztő képességének meghatározására Feltaláló: Szekrényi Béla dr. mezőgazdasági mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. március 31. A talaj perkolációs viszonyainak, különösen a vízvezető-, vízáteresztő képeseégének dinamikus vizsgálata rendkívül fontos a talaj vízgazdálkodási tulajdonságainak elbírálásakor mezőgazdasági né­zőpontból, de fontos öntözőtelepek, rizstelepek, tá­rozótavak, halastavak és egyéb műszaki létesít­mények építése és üzemeltetése alkalmával, mű­szaki nézőpontból is. Ezideig a különböző permeaibiméterekkel, Münz-Leine, Kacsinszíky, Raibinovies, stb módszerekkel csak statikus vizeigálatokra nyílott lehetőség, mely az adott időpontban keresztülfolyt vízmennyiség meghatározására szolgált. A talajrétegen keresztülfolyó vízmennyiség az idő függvényében változik. Éppen ezeknek a vál­tozásoknak iránya és nagysága az, mely az egyes talajféleségékre jellemző, s mely számszerű, gya­korlati következtetéseik levonását teszi lehetséges­sé. A statikai vizsgálatokból származó nehézségeket úgy igyekezett a gyakorlat kiküszöbölni, hogy a fentemlített statikus vizsgálatokat egyenlő idő­közönként pl. óránként 'megismételte és a vizsgá­lati adatokat sorbaállítva, a közbeeső pontokat interpolálással határozta meg. Az így meghatáro­zott vízvezetőképességi értékek nem bizonyultak eléggé pontosaknak, kivitelezésül körülményes és időtrabló volt. A találmány olyan készülék, mely lehetővé teszi a talaj vízáteresztő képességének dinamikus vizs­gálatát és mentes a fentemlített, ismert megoldások hátrányaitól. A találmány, készülék, melynek automatikus víznívó szabályozója, talajmintát tartalmazó hen­gere és regisztráló szerkezete van. A találmány kiviteli alakját vázlatosan a rajz szemlélteti, ahol a készüléknek víztartálya van. 1 a víztartálynak felül légmentesen záródó 2 töi­tőnyílása van. A 3—4 csőcsonk gumicső csatlako­zásra alkalmas. 3 csőcsonk 5 elzárócsappal ellátott. 3—4 esőcsonkok ti—7 .gumicsővel csatlakoznak a szerosabb érteleimben vett víznivószabályozó rész­hez. Ez egységes tartószervbe foglalt, alsó végü­kön ferdén lemetszett 8—9 két csőből áll, melynek szájnyílásai különböző magasságiban foglalnak he­lyet. A 8—9 cső -merev (pl. üveg, rozsdamentes fém). A 9 levegőcső szájnyílása magasabban he­lyezkedik el. A talaj vízáteresztőképas&ége függ a vizsgált ta­lajon nyugvó vízoszlop magasságától. A víznívó szabályozó szerkezet biztosítja, hogy az egész vizs­gálat ideje alatt gyakorlatilag azonos vízoszlop nyugodjon a talaj felett. Az alsó csövön 6 a víz­csövön, a víz, a vizsgált talaj felett rögzített hen­gerbe jut. Mikor a hengerben a víz 9 a levegőeső szájnyílásáig ér, annak nyílását lezárva megakadá­lyozza, hogy a tartályból víz juthasson a mintára. A víznívó csökkentésével a 9 levegőcső szájnyílá­sán keresztül levegő jut a 1 víztartályba, mely újabb vízmennyiség lefolyását teszi lehetségessé. A 8—9 szabályozó csővégek rézsútos kiképzése a víz és levegőcsere zökkenés nélküli folyamatossá­gát biztosítja. A vizsgált talajt rozsdamentes fém, vagy üveg 10 henger foglalja magába, mely azt természetes, szerkezetes állapotban, vagy laboratóriumi feldol­gozásra előkészített pornemű állapotban tartalmaz­za. A talajminta rögzítésére a henger alján elhe­lyezett, arra pontosan ráilleszkedő peremű 13 fém, d rőtszita szolgál. A talajmintát tartalmazó henger felett 11 gumi­szalaggal csatlakozó, azonos átmérőjű 12 henger foglal helyet. A fent leírt víznívószabályozó szerv 8—9 csővégei ebbe a téribe nyúlnak bele és bizto­sítják, hogy a vizsgálat alatt a talajmintán állan­dóan azonos magasságú vízoszlop álljon, azonos nagyságú bydrostatikus nyomás mellett. A rajzban feltüntetett kiviteli példától eltérően, ha nem egyetlen minta, hanem több réteg kölcsön­hatásként jelentkező vízvezetőképességet vizsgá­lunk, több, egymás felett — gumicsatlalkozó szer­vek közbeiktatásával — elhelyezkedő vizsgálati henger, talajminta-henger is alkalmazható. A vizsgált talajminta, illetve a talajmintával töl­tött vizsgálati henger alatt egy 14 tölcsér helyez­kedik el. Ez az átszivárgott vízmennyiséget a mé­rő-regisztráló szervhez vezeti. A mérőszerv meg­határozott méretű 15 úszóház 16 úszódobbal. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom