147428. lajstromszámú szabadalom • Tároló és fecskendőtű nyomógázok és egyéb közegek kezeléséhez

Megjelent: 1961. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.428. SZÁM 64. a. 8—18. OSZTÁLY — TI—76. ALAPSZÁM Tároló és fecskendőtű nyomógázok és egyéb közegek kezeléséhez Timár János lakatosmester, Budapest A bejelentés napja: 1957. április 1. A találmány elsősorban tároló nyomógázok és egyéb közegek kezeléséhez, nevezetesen a huzamos tárolás mellett azok akárhányszori töltéséhez és kibocsátshoz, azaz normálisan ismétlődő szolgáltatásához, mégpedig a tároló és tartozéka sérületlen, ép állapotában. A találmány felöleli az új tároló kezeléséhez szervesen közreható fecskendőtű egyik kiviteli alakját is. A svájci 23 149. sz. szabadalmi leírás labdák vagy más, legalábbis részben gumiból való burkolatok oly regenerálóeljárását ismerteti, melynél a labdát stb.-t kétrészű formába fogják, a forma felső felének vezetőcsatornájába előszuróhüvelyt tolnak, melynek hegye részben a gumifalba nyomul, azután ezt a hüvelyt visszahúzzák, majd az így kapott lyukba tömítőmasszát sajtolnak, végül a tömítőmasszán és a gumiburkolaton keresztül injekciós tűt döfnek és ezen át juttatnak nyomólevegőt a labdába. A svájci leírás még azt is javasolja, hogy az injekciós tűvel a labda üregébe is juttassunk tömítőmasszát, továbbá, hogy befejezésül a vezetőcsatornán át gumiszemcséket nyomjunk a labdafalat áttörő lyukba. Ezzel szemben a találmány mindenekelőtt kezelőnyílásos tárolóból indul ki, melynek foglalatától elválasztható dugója vagy egyéb betéte van és jellegzetessége, hogy nyomógázokat vagy egyéb közegeket szolgáltató tárolóban torokszerű kezelő nyílást eltorlaszoló, a tárolóétól eltérő anyagú ill. természetű és fecskendőtűvel átdöfhető, de tűkihúzás nyomában rugalmasan önzáró dó dugó vagy más betét a legelsőtől kezdve bármely előforduló kezelés, tehát a kiürítés során is, gyakorlatilag örökösen záróhelyzetében van. Az új tároló töltőterével ui. kizárólag fecskendőtű útján közlekedünk. Az említett svájci eljárás olyan, a normálistól eltérő esetekre szól, midőn a burkolat megsérül és ilyenkor a sérült helyet meg kell keresnünk ás az akárhol megtalált ponton a teljes, készülékes eljárást mindannyiszor elejétől végig foganatosítanunk. A váltakozó mindenkori regenerálóhely miben sem különbözik a burkolat egyéb rugalmas felületrészeitől. Az új tároló maga ellenben egészében jóformán tetszőleges anyagból, pl. fémből vagy üvegből készülhet, mert a tároló falanyagának a találmány szempontjából semmi különös szerepe sincs. Amellett az új tárolónak saját falanyagától nem csupán eltérő anyagú ill. természetű, hanem tőle, mint közönségesen szerkezetileg is elkülönülő dugója vagy egyéb rugalmas betéte van, amit előre meghatározott helyen, mégpedig torokszerű kezelőnyílásban, ezt eltorlaszolóan helyezünk el. A tároló azután a leírt dugón, ül. betéten átdöfött fecskendőül útján veszi fel töltését és ugyanezen az úton szolgáltatja azt, normális kezelésben, akárhányszor. Az új tároló igen egyszerűvé és olcsóvá teszi a legkülönfélébb közegek kezelését. Mellőzzük a külön csapokat, szelepeket, a dugó, stb. pedig úgyszólván örökös marad, megújításra alig kerül sor, hiszen nem kell kiszednünk, sem elroncsolnunk. A dugó rugalmassága bizonyos képlékenységgel és helyreállóképességgel ér fel úgy, hogy a tűszúrások nyomtalanul eltűnnek benne, méghozzá annál jobban, minél nagyob nyomása van a lezárt közegnek. Sorozatos gyakorlati kísérletek tanúsága szerint 60—80 atm. nyomású szénsavval semmi tömítetlenség sem volt észlelhető. Ajánlatos több, különböző rugalmasságú rétegből összetennünka dugót. Az új tárolót a legváltozatosabb közegekhez alkalmazhatjuk. Elsősorban autoszifonokhoz való patronokon, melyek sem lezárásuk, sem kiürítésük alkalmával nem szenvednek többé torziós igénybevételeket. Magát a szifonpalack töltőnyílását is ugyanígy zárhatjuk. Azután pl. pneumatikkerekekhez való légtömlők szelepein használhatjuk, melyekbe így pillanatnyilag adagolhatunk töltést és amelyek zárását a menet rázkódtatásai nem fogják veszélyeztetni, továbbá tüzelőgáz-patronokon, illatszeres üvegcséken, ásványvizes palackokon, orvosságos üvegeken, ahol mindenütt latbaesik, hogy a tű védelmet nyújt szennyeződés eile. Injekciós ampullák tartalmát megóvhatjuk vele a levegő, valamint az üveghulladékok elől, sőt az ampullákat, kellő óvatossággal, ismételten használhatjuk. A dugót, alja és/vagy felső lapja szegélyének gyűrűalakban való átfedésével vagyis középütt átdöfőhely szabadonhagyása mellett rögzítjük, zá-