147379. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumíniumtárgyak korróziómentesítő felületi kezelésére
I ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 147.379 SZÁM Nemzetközi osztály: B 44 d GA-543 ALAPSZAM Magyar osztály: 75 c 1 — 10 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás alumíniumtárgyak korrózióménlesítő felületi kezelésére -Ganz-Mávag Mozdony-, Vagon- és Gépgyár, Budapest Feltalálók: Miklós Jenő és Drexler Károly művezetők, Budapest A bejelentés n;.4Ja: 1959. március 17. Alumíniumtárgyak korróziómcntcsítő ./ületi védelmét ez idő szerint a leghatásosabban felületi cloxálással biztosítják, ami kivitele szemponté önmagában véve is eléggé költséges kezelést • . • . zukségcssé. Ehhez járul, hogy az cloxált i et a gyakorlati esetek többségében — elsőf >>rban polírozóval — utólag még csinosítani is kell, ami megfelelő költségtöbbletet jelent. A találmány célja e jelentős hátránynak új f- ■ : védelmi eljárás alkalmazásával való megt . . • :< ..e, ill. legalábbis oly mértékű csökkenté. i-, ami az új eljárás bevezetését indokolttá teszi. Az alább jellemzett találmány c feladatnak ; kielégítő s emellett’néhány olyan vonatkoz/.lAm is értékes megoldását nyújtja, melyekből az új eljárásnak eloxálás esetén nem várható külön előnyei adé>dnak. A találmány szerinti eljárás a locsiszolás után színtelén lakkal bevont és célszerűen szikkasztás rántott’ fémfelületnek alu minium pigment- I ^porozásában, majd a beporozott lakkok 150 C' alatti — a kísérleti eredmények mt pl. 120 C’ körül . — hőmérsékleten való ixé ictoébi'a áll, amire következőleg a hevítőbői kivett és lehűlj munkadarabon a lakkozást és a •bt<-y tést befejező munkafolyamatként lényegileg úgy. ' /en módon megismételjük. A lakkozást m . . . . ; ('•• p és fedő) munka f okozatban ugyan. i L végűn száradó lakkal, pl. bármilyen olajil vagy — hideg úton — nítrolakkal zhetjük. s amennyiben a második fokozat* n.m az iLó fokozatból i tői eltérő anyagminőségű . .1 alkalmazunk, a kiválaszt ásnál főleg arra k' élni. hogy a két lakk a kezelés folyamán • • m • - .1 / nnben kémiailag közömbös marad, n. Legalább, az első lakkozáshoz közönségesen ismert kerékpár-mártó lakkot is használhatunk. A beporzást célszerűen hajecsettcl végezhetjük, majd a beporozott felületet a pigment egyenletesebb elosztása céljából, pl. vattalabdával utána is simíthatjuk a beporzás és utánsimílás említett eszközei azonban, s maga az utánsimítás is a találmányra nézve ennek legáltalánosabb kiviteli módjában nem jellemzők. Az így nyert fémesnek tetsző védőbevonat legalábbis annyira sziláid és tartós, mint az cloxálással nyert védőréteg, előállítása azonban ez utóbbiéhoz az összehasonlított eljárások technológiájából ercdőleg lényegesen olcsóbb. A találmány szerinti eljárás keretében azonban a tapasz’;dat szerint az átlagosnál is nagyobb kopásállóságot és szilárdságot lehet biztosítani, ha a lakkozáshoz legalább a második (célszerűbben mindkét) munka fokozatban mckimin-alkidbázisú lakkot használunk; ebben az esetben az első lakkozás utáni előszárítást célszerűen konvekciós kemencében, kb. 30 percig GO C° hőmérsékleten végezhetjük, míg a pigmentnek ezen első lakkrétégbe való beégetése kb. másfél óra alatt, 130 C° hő•ü n történik. (A melamin-alkidbázisú má. kkozás beegetéséré egy órai időtartam al.itt 100 C° hőmérséklet is elegendő.) A találmány/szerinti eljárás külön < i ''ive. hogy vele az alumínium ezüstfehér színén kívül különböző színű fémes szinhatást is el lehet érni. Ehhez az eljárást mindössze azzal kell kiegészíteni; hogy a kívánt fémes színhatást biztosító anil in-porfes téket a második lakkozás anyagába kell kevernünk; az eredmény minden esetben (külön színezés nélkül is) fémesen húsos jellegű, teljes fedőhatású védőbevonat
