147367. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szervetlen poralakú anyagok előállítására
Megjelent: 1960. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.367. SZÁM 12. c. OSZTÁLY — EE—599. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás szervetlen por alakú anyagok előállítására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltaláló: dr. Kardos Ferenc mérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1958. december 6. Találmányunk a vákuumtechnikában használatos oly szervetlen, por alakú anyagok, mint pl. fényporoknak, katódmasszáknalk és hasonlóknak előállítására vonatkozik. Mint ismeretes, ily, a vákuumtechnikáiban használatos szervetlein por alakú anygoknál többnyire előnyös az, ha ezen anyagok finoimszemcsések. Így pl. íényporofcnál, .melyek termoszintézis révén állíthatók elő, a finom szemcsézettség elősegíti a komponensek diffúziója révén a végtermék kristályrácsának kialakulását. Kísérleteink során azt az érdekes megfigyelést tettük, hogy azonos szemssenagyságú, de más körülmények között készült azonos anyagok a gyakorlatban másképp viselkednek. Ennek okát vizsgálva megállapítottuk azt, hogy bár ezen anyagok szemcsenagysága azonos volt, az egyes szemesek alakja azonban eltérőnek mutatkozott. E 'megfigyeléseink ahhoz: az eredményhez; vezettek, hogy a vákuumtechnikában használatos por alakú anyagoknál nemcsak a szemcsenagyságra, hanem az ún. rázósúlyra is figyelemmel kell lenni. Megállapítottuk azt, hogy az azonos szíamcsenagyságú anyagok közül annak az anyagnak lesz nagyobb felülete, melynek rázősúlya kisebb, és hogy felhasználás szempontjából e kisebb rázósúlyú anyag előnyösebb, mint a nagyobb rázósúlyú anyag. E találmány célja tehát ily kisebb rázósúlyú szervetlen por alakú ' anyagok előállítása, elsősorban vákuumtechnikai célokra. Megállapítottuk ugyanis, hogy őrléssel csak szemcsenagyiságot lehet csökkenteni, rázóisúlyt alig, esetleges fajtázás pedig nem gazdaságos. Éppen ezért oly eljárást kerestünk, amellyel már eleve kis rázósúlyú por alakú anyagot lehet előállítani. Azt találtuk, hogy e kitűzött cél meglepő egyszerű módon úgy érhető el, hogy e szervetlen por alakú anyag ki csapása során védőkolloidot alkalmazunk. Védőkolloid alkalmazásával az anyag zárósúlya a védőkolloid nélkül készült anyag rázósúlyának egyharmad részére is lecsökkenhet. Igen jó eredmény eket kaptunk pl. fényporok esetében az egyes kiindulási anyagoknak védőkolloidok jelenlétében való készítése során. Az, ily alapanyagokból készült fénypor jobb fényteljesítményt mutatott, mint a szokásos alapanyagokból készült fénypor. Természetesen nemcsak fényporoknál, hanem pl. katódmasszák, vagy getterek készítésénél is alkalmazhatjuk a szóban forgó eljárást, ami e termékek minőségi javulásához vezet. A találmány értelemszerűen számos változatban elkészíthető, az alábbiakban azonban a találmányunk szerinti eljárást csupán néhány példa kapcsán mutatjuk be, melyekre természetszerűleg a találmány korlátozva nincsen. 1. példa: Fényporkomponens előállítása. a) 100 1 H2 0 60 g agar-agar (mint védőkolloid) 25 kg ammóniumihidrofoszfát b) 100 1 H2 0 60 g agar-agar (mint védőkolloid) 35 kg kalciumklorid az a) és b) oldatot 70—80 C° hőméréskletem állandó keverés köziben elegyítjük. 2. példa: Katódanyag előállítása. a) 1 1 H2 0 1,5 g gelatin (mint védőkolloid) 16,4 g Ca(N03 ) 2 21,2 g Sr(N03 ) 2 26,2 g Ba(N03 ) 2 b) 1 1 H2 0 1,5 g gelatin (mint védőkolloid) 80 g amimonfcarbonát az a) és b) oldatot forráspontig hevítjük és állandó keverés közben elegyítjük. Szabadalmi igénypont: Eljárás szervetlen por alakú anyagok csökkentett rázósúllyal való előállítására a kiesapás során, azzal jellemezve, hogy a kicsapási műveletet védőkolloidos oldatban végezzük. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 601835. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
