147364. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fóliák vagy rétegek előállítására polikarbamindokból

Megjelent: 1960. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 13 SR/ * LEI RÁ 147.364. SZÁM 39. c. OSZTÁLY — DE—318. ALAPSZÁM Eljárás fóliák vagy rétegek előállítására polikarbamidokból Deutsche Akademie der Wissenschaften zu Berlin Feltalálók: Dr. Thinius Kurt vegyészmérnök és v. Hintzenstern Gerhard vegyész, mindketten lipcsei lakosok A bejelentés napja: 1959. június 10. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1958. június 11. Polikarbamidok diizocianátok és poliaminok, elsősorban diamidok, vagy dikarbamidok poliaddiciója útján állíthatók elő. Előállíthatók imég diamidok'ból és diíkarbonsavdiazidokból is. A poliamidokkal vagy poliuretánokkal ellentétben, a polikarbamidok nehezebben nyerhetők lineáris polikondenzátum formájában; ezek inkább messzemenően térhálósak és nem rendelkeznek a termoplasztokra jellemző könnyű feldolgozhatósággal. Ezeknek az isimért polikarbamidoknak mechanikai szilárdsági jellemzői is csak szerényebb követelményeiknek felelnek meg. Ázt találtuk, hogy javított tulajdonságokkal bíró polikarbamidokat lehet akár mint önálló fóliát, akár mint egy tetszőleges alapra rávitt filmréteget előállítani, ha dikarbonsavdiamidokat, melyek esetleg az —NH2

csoporton egyszer helyettesítettek, poliizocianátoikkal reagáltatnunk. A di- • karbonsavdiamidok közül eíssorban az alifás sorozat tagjai alkalmazhatók, különösen az adipinsav ill. szebacinsav, ill. ketopileminsav diamidjai, emellett azonban a p,p'-helyzetben helyettesített aromás dikarbonsavak, pl. a tereftálsav, vagy difenildikarbonsav, vagy p,p'-difeiniléterdikarbonsav, ill. p,p'-difeniléterdiecetsav, ill. p,p'-hidrokinoildiecétsav diamid jai is. A poliizociamát sorozatból elsősorban a diizocianátok, pl. a toluiléndiizonianát, vagy a hexametiléndiizoeianát, vagy a naitalin-l,5-diizoeianát, de a trifenilmetütriizocinát is alkalmazhatók. Magától értetődőn felhasználhatók kkarbonsavamid elegyek egy egyedüli poliizocianáttal, vagy diizocianátok el egy ével is. A diaimidok oldódási tulajdonságai miatt a poliaddíciós reakciót heterogén rendszerben indítjuk el a komponensek melegítése útján. 150—200° közötti hőfokon homogenizálódás következik be, miközben a savaimid- és izocianátcsoport poliaddiciója az alábbiak szerint, viszonylag rövidláncú, a —CO—NH—CO—NH— jellemző csoportot tartalmazó termékek kialakulásával játszódik, le NH2

—

CO—R—CO—NH? ,+ O = C = N—Rí = C = O O o NH, -CO—R—CO—NH—C—NH—Rí—NH—C—NH—CO—R„—CO—NH2 A reakció további folyamán egyrészt láncmeghosszabbodás következik be a szabad izocianát végcsoportoknál átalakulatlan diaimiddal, vagy szabad amidocsoportofcnál imég reakcióba nem lépett poliizocianáttal, másrészt, elsősorban emelkedő hőfokon, fokozódó térhálósodás is bekövetkezik az említett csoportok hidrogénatomjainál. Ezt a folyamatot jelzi a reakcióseiegynek kezdetben növekvő oldhatósága dimetilformamidban, ami a magasabb hőfokon gyorsan bekövetkező térhálósodás miatt újból csökken. Azt találtuk, hogy ezt az összetett reakciófolyamatot, amely 150° fölött exoterm reakció során érhálósodáshoz vezet, sikerül egy adott polimerizációs és térhálósodási fokon, amit a fölöt diizocianátban oldott reakcióstermék jelenléte jellemez, kismoíekulájú, esetleg szubsztituá'lt monokarfoonsavamidok hozzáadásával ugy leállítani, hogy a reakcióseiegy egy második reakcióban vesz részt és ezáltal filmet képező polimerré növelhető. A kismoíekulájú, esetleg sziubsztituált monokarbonsavamidok ezenkívül az oldószer szerepét is betöltik. Erre a célra különösen alkalmas a dimetilformiamid. A diamid és diizoeianát között lejátszódó heves olvadékpolimerizáció kombinálása dimetilforma-