147355. lajstromszámú szabadalom • Érintkezőmező koordináta kapcsológépekhez
megjelent: lyou. augusztus 10. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.355. SZÄM 21. a3. 18—80. OSZTÁLY — BU—179. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Érintkezőmező koordináta kapcsológéphez BUDAVOX Budapesti Híradástechnikai Vállalat Budapest Feltaláló: Steffens Oszkár mérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1958. június 30. A találmány koordináta kapcsológép, amelynél az érintkező-mező és az érintkezőiket működtető szerkezet az eddigieknél lényegesen tökéletesebb kivitelű. A" koordináta kapcsológép típus, számos előnynyel bír a telefonközpontokban való felhasználás szempontjából. Másrendszerű kapceológép típusokkal összehasonlítva egyetlen hátránya az, hogy az érintkezőmező ennél a géptípusnál drágább. A koordináta kapcsológépek konstruktőrei már a fejlődés kezdete óta azon fáradoztak, hogy az érintkezőmező előállítási költségeit csökkentsék. Hasonlóképpen." igyekeztek a kapcsológépek érintkezőm ezej ét tartó és mozgató alkatrészek méreteit és számát is csökkenteni, a kapcsológép olcsóbbílása céljából. Mint ismeretes., a koordináta kapcsológépek működése' mágnesek által mozgatott keresztrudak keresztezés! pontjaiban levő érintkezőpárok zárásából áll. A jelenleg is használatos kapcsológépeik egyrészén ezt a feladatot úgy oldják meg, hogy az érintikezőpáro'k együk érintkezője merev és multiplikálva van és ehhez a merev érintkezőhöz nyomja hozzá az érintkezőrugó érintkezőit a működtető rúd. A használatos kapcsológépek másik csoportja az érintkezőik zárását olyan mozgó érintkezőrugóval oldja meg, melynek mindkét oldalán van ellenérintkező és így a fugó mozgatásával egyetlen mozgórugó két álló érintkező közül egyikkel, vagy (másikkal adhat zárást. Ez utóbbi kapcsológéptípus egy bizonyos kapcsolási feladatot feleannyi mozgó érintkezőrugóval tud megoldani, mint az előzőekben ismertetett záró rugópárokkal működő kapcsológép típusok, tehát jelentős anyag és szerelési munkaidő megtakarítást eredményez. A találmány szerinti megoldás a fent leírt második csoportba tartozik, az érintkezők -működése szempontjából. Az ismert megoldásoktól a találmány lényegében eltér az előfeszített érintkezőra-gók alkalmazásával, továbbá az érintkezőmező és a mozgató szerkezet olyan kialakításával, mely lehetővé teszi Indánként, egyidőfoen, két független kapcsolás létrejöttét. Ez; a két eltérés az eddig ismert típusokhoz képest a találmány olcsóbb előállításét és gazdaságosabb 'kihasználását teszi lehetővé. Az előfeszített érintkezőrugók a kontaktusadás irányában meghajlított rugók, melyeket nyugalmi helyzetben egy erőseibb nyomórugó- tart távol a merev, 'multiplikált érintkezőktől. A mozgatórúd működésekor ezt az erőseibb nyomórugót visszanyomja, ezzel felszabadítja az ériníkezőrugókat, melyek érintkezői rányomódnak a merev multiplikált érintkezőkre a rugó előhajlításának megfelelő érm-tikezőnyoraással. A kontaktusadásnak ez a módja biztosabb és jobban ellenőrizhető érintkezőn yomáist ad, mint az ismert megoldások. A koordináta kapcsológépek érintkezőmező fartó és mo-zgatószerelvényeit a találmány ezerint ún. ikerbktes megoldás alkalmazásával olcsóbbítjuk. Az ikerhidas megoldás lényege az, hogy a kapcsológép ismert módon hidelemekre van bontva, azonban 2—2 híd egy közös ikenhíddá van öszszevonva, ami által az érintkező tartó szerelvényeinek száma és a kapcsológép külső méretei jelentősen csökkennek. A híd és ike-rhíd -elnevezés meghatározása céljából vizsgáljuk meg az ismeretes kapcsoló-gépek felépítését, amit az 1—3. ábrák szemléltetnek. A kapcsoló-gép az —1— vezetékrendszer bármelyik elemének a —2— vezetékrendszer bármelyik elemével való tetszés szerinti összekötésére szolgál. Erre a —3— mozgó és a —4— merev multiplikált érintkezőpárok szolgálnak. A —3— mozgórugók —21— multiplikációja alkotja a —2— vezetékrendszert. A —3— <mozgóérmtkezők mozgatása —5— rudakkal —81, 82 silb.— elektromágnesek útján történik. A rúd az; 1. és 2. ábrán látható —7— jelölőtű és —8— mozgató-lemez útján mozgatja az érintkezőrugókat akkor, ha a jelölőtűt a 6. ábrán látható módon a nyugalmi középhelyzetből a —6— jelölő rúd útján a —91 és 92 stb.— elektromágnesek egyike a működtető, pl. a szaggatott vonallal jelzett, helyzetbe állítja. Hasonló működést mulat a 10. sz. ábra is.
