147349. lajstromszámú szabadalom • Hidrociklon és eljárás annak üzemelésére

Megjelent: I960, augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.349. SZÁM 1. a. 1—14. OSZTÁLY — BA-1360. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Hidrociklon és eljárás annak üzemelésére Bányászati Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Goinbócz Károly és Káplár Zsigmond oki. gépészmérnökök, Budapest A bejelentés napja: 1959. június 23. A találmány a fajsúly szerint szétválasztó, ún. mosó hidrociklonok körébe tartozik, melyek vízzel vagy nehéz szuszpenzióval működnek. A találmány célja az eddigi hidrociklonokkal szemben a szét­választás élességének növelése. Evégből a készülék alsó, kúpos részében az ülepítést nagyfrekvenciás mechanikai rezgésekkel segítjük elő. Ezt a talál­mány szerint úgy érjük el, hogy az említett kú­pos rész falába vágott réseken át a mindenkori kezelésnek megfelelő anyagokat adagolunk a ké­szülékben feldolgozott anyaghoz. Ha a mosást, pl. iszapszenek mosását, idegen szuszpenzió hozzáadása nélkül, saját lében végez­zük, akkor ez általában kétféle módon történik. Az egyik módnál reagenst adagolunk be, mely a tiszta ásványszemeket hidroföbbá teszi és így az elválasztás élességét növeli, .mert a szemek a hoz­zájuk tapadt légbuborókok folytán kisebb faj­súlyúvá válnak. Ilyenkor a találmány szerint a készülékbe az említett réseken át többletlevegct és esetleg még reagenst is nyomunk be, mely az ott levő folyadékban finoman eloszlik. A benyo­mott közeg második hatása az, hogy a rések előtt elhaladó anyag a rések számának és méretének, valamint az örvénylő anyag sebességének meg­felelően nagyfrekvenciás mechanikai rezgésbe jön és ennek hatására az alsó kihordó nyílás felé ha­ladó közbezárt szemek kiszabadulnak, ami az üle­pítést elősegíti. A másik eljárási módnál nem adagolunk be reagenst, hogy az elválasztás csak a kolloid ré­szekből a ciklonban kialakult szuszpenzió hatására jön létre. Ilyenkor a találmány szerint a réseken át levegőt vagy vizet nyomunk be, amikor is a saját lében végzett elválasztást a fellépő nagy­frekvenciás ülepítés segíti elő. Ha a mosást idegen nehézszuszpenzió hozzá­adásával végezzük, akkor a találmány szerint az említett réseken át levegőt, vizet vagy ilyen szuszpenziót nyomunk be. Ekkor a lemerült sze­mek, melyek tehát a szuszpenziónál nehezebbek, a nagyfrekvenciás rezgés hatására mintegy utána­mosódnak, ami az elválasztás élességét növeli. A rajz a találmány szerinti hidrociklon egyik kiviteli alakját példaképpen, kissé vázlatosan tün­teti fel. Az 1. ábra függélyes középmetszet, a 2. ábra vízszintes metszet az 1. ábra II—II vonalán, az oldalsó adagolóköpeny elhagyásával. Az 1 feladóesövön át a felül hengeres, alul kúpos 2 keverőedénybe adjuk fel ' a mosandó anyagot. A találmány szerint a kúpos részen át­törésszerű réseket alkalmazunk, mégpedig a szó­ban forgó példában hat darab, alkotómenti 3 rést. A rések körzetében a keverőedény kúpos részét az ugyancsak kúpos 4 köpeny veszi körül, mely­hez 5 adagolócsonk csatlakozik. A 2 keverőedény felső végén a mosott anyag, alsó végén pedig a neihéztermék, pl. szén mosásánál a meddő, távo­zik. A réseken át a kezelés fajtája szerint a fen­tebb említett anyagokat vagy ezek keverékét vezetjük be. Alkotómenti rések helyett alkalmazhatunk egy, vagy több körbenfutó, vagy egyetlen spirális, vagy bármely más alakú rést, melyeket áthidalások több szakaszra oszthatnak. A rések fala a kúp­palástra merőleges vagy ehhez képest ferde lehel. A rés belső élének kopása az utóbbi esetben ki­sebb, feltéve, hogy a résfalak, a keringő anyag mozgásának irányában vannak lerézselve. Szabadalmi igénypontok: 1. Hidrociklon, jellemezve keverőedényének kú­pos részén alkalmazott résekkel vagy áttörésekkel. 2. Az 1. igénypont szerinti hidrociklon kiviteli alakja, jellemezve a keverőedény kúpos részét a rések körzetében körülvevő köpennyel, melyhez bevezetőeső csatlakozik. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti hidrociklon kiviteli alakja,- azzal jellemezve, hogy a rések fala a keverőedényben keringő anyag mozgásának irá­nvában lerézselt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom