147337. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkoholok előállítására acetálok redukálásával
Megjelent: 1960. július 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.337. SZÁM 12. o. 5-10. OSZTÁLY - MA-871. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás alkoholok előállítására acetálok redukálásával Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém Feltalálók: Markó László vegyészmérnök, Budavári Ottó vegyészmérnök, Gersey Ferenc gépészmérnök, mindhárman veszprémi lakosok A bejelentés napja: 1959. május 11. Ismeretes, hogy több nagyipari redukciós eljárás során melléktermékként kisebb-nagyobb menynyiségben acetálok keletkeznek. Ilyen eljárás pl. vagy az oxo-szintézissel előállított nagyobb mole^ kulasúlyú aldehidek redukciója alkoholokká: R — CHO = — 2H2 NiS ' WS 2 ^ R_CH 2 OH De minden egyéb redukciós eljárásban is, ahol A keletkezett acetálok a végtermékben mint magasan forró melléktermék jelentkeznek, mivel forráspontjuk az alkoholokéhoz képest közel háromszoros molekulasúlyuk következtében igen magas. Ezeknek az acetátoknak értékesítése jelentősen javítaná az említett redukciós eljárások gazdaságosságát, de eddig az acetálok gyakorlati felhasz-Mindezidáig azonban nem ismerünk olyan redukciós katalizátorokat, amelyek víz jelenlétében acetátokat alkoholokká, redukálnának. Ez a redukció ugyanis csak savas közegben játszódik le megfelelő sebességgel, savas közegben pedig az ismert az aldehidek redukálása alkoholokká, mint a fcrotonaldehid redukálása buitilalkohollá. a reakcióelegyben a redukció közben alkoholok és még át nem alakult aldehidek egyidejűleg vannak jelen, a redukcióhoz általában alkalmazott 200 C° körüli hőmérséklet acetálok képződését is lehetővé teszi: nálását eredeti alakjukban megoldani nem sikerült. Ezért kémiai műveletekkel más vegyületekké alakították át őket. A kémiai átalakítások közül elsősortban a redukció kínálkozik alkalmasnak, amellyel az acetátokban kötött értékes oxigéntartalmú vegyületek 2/3^át alkoholokká lehet átalakítani, 1/3 részükből azonban szükségképpen szénhidrogének keletkeznek: hidrogénező kontakt katalizátorok elvesztik aktivitásukat. Ha viszont a reakcióközeg nem savas, kémhatású, 300 C° körüli magas hőmérsékletre van szükség, amelyen a •szénhidrogén-J képződés lép előtérbe, tehát az alkohol-kitenmelés csökken. CH3 — CH == CH — CHO + 2H2 Ni CH3 — CH 2 — CH 2 — CH 2 OH yO — CH2 — R R —CHO + 2 R —CH2 OH >R —CH^ + H2 0 X0 —CH 2 —R >OCH9R R — CH^ +2H2 » R — CH 3 + R — CH 2 OH XOCH 2 R Ezt a redukciót nikkel, réz, kobalt katalizátorok Előnyösebb volna az acetátok redukcióját víz jelenlétében, 250—300 C°-on és 200—300 at. H2- jelenlétében végezni, amikor az acetálok teljes nyomáson lehet végrehajtani. mennyisége értékes alkoholokká alakítható át, a H2 fogyása pedig a felére csökken. yO — CH2 R R — CH/ +H2 0 + H 2 > 3 R —CH2 OH X0 —CH 2 R
