147330. lajstromszámú szabadalom • Újrendszerű távmérés
Megjelent: 1960. július 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.330 SZÁM 42. e. 1—13. OSZTÁLY — KO—1319. ALAPSZÁM Üjrendszerű távmérés Kocsis László főmérnök (Budapest), Mohácsi József technikus (Dunaharaszti) és Bokody Gyula főmérnök (Budapest) A bejelentés napja: 1958. szeptember 5. Különböző műszerek által mutatott értékek távvitele eddig bonyolult módszerekkel történt, magas költségek mellett. Az általunk kidolgozott módszer egyszerűbb, olcsóbb és megbízhatóbb az eddigieknél. A megoldás a következő: hasonlóan az ismert higanytöltésű körgyűrűs mérőelemihez, kör alakra hajlított, elektromosan szigetelő anyagú csövet (1. ábra) úgy képezünk ki, hogy annak központjára vonatkozólag az minden állásban teljesen kiegyensúlyozott legyen, vagyis bármely helyzetében nyugalomba kerülhessen. Eltérőleg az eddigi mérőelemtől, a cső belsejébe nem egy, hanecn több ellenállás anyagot viszünk be, pl. több huzalt, vagy ebből készített spirálisokat, vagy több vékony szénréteggel bevont anyagot helyezünk bele, vagy vonjuk be a belső cső falat úgy, hogy azok egymással ne érintkezzenek, vagy el leg^/e~ nek választva (2. ábra). A csőbe csak éppen annyi higanyt öntünk, mely az ellenállás anyagok elektromos összekötéséhez elegendő. Ha ezt a távadó elemet egy műszer mutatójára központosán ráhelyezzük, vagy azzal összekapcsoljuk, úgy a mutató elfordulásával az ellenállásokat tartalmazó cső' is elfordul, azonban a benne levő higanycsepp mindig alul van, az ellenállás anyagokat más-más ellenállásponton érinti és köti össze elektromosan. A forgás tehát ellenállás változást eredményez. Mivel a higanycseppnek az elmozdulással szemben folyadék súrlódása van, ezáltal a mutatóhoz kapcsolt távadó elfordulássá akadálytalanul és káros súrlódás nélkül történhet, így érzékeny műszereknél is alkalmazható a mérőelem. Ezzel a kis távadó elemmel egyszerűen távmérést és távösszegezést végezhetünk oly módon, hogy a műszerek távadó elemei változó ellenállásait, vagy ezeken átfolyó áram feszültségeséseinek összegét visszük a kívánt távolságba, két, vagy több vezetéken keresztül. Ha az összekötő vezetékben, egyik változatképpen pl. állandó értékű áramot keringtetünk, illetőleg az ellenállás értékek összegezésével arányos feszültség jelenik meg (3. ábra) akkor, ha levonásba hozzuk a távviteli vezeték ellenállása feszültségesését, mely ez esetben állandó értéket képvisel így egyszerűen is, az; átvevőműszer —0— pontjának eltolásával. Amennyiben nem kontans áramú feszültségösszegeket viszünk táyolba, úgy konstans feszültségű áramforrásokra van szükség. Ilyenek előállítása ismert. Ezek helyett alkalmazhatunk kereszttekercses vevőműszert is. Szabadalmi igénypontok: 1. Készülék, elfordulás, érzékelésére, különösen távadás és összegezés céljára, azzal jellemezve, hogy az elforduló tengelyen körgyűrű alakú szigetel őanyagú cső van megerősítve és a cső hosszában elhelyezett, egymástól elektromosan szigetelt két, vagy több vezető és ezek villamos, összekötésére higanycsepp foglal helyet. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gyűrű fala olyan anyagot tartalmaz, pl. cellulóz, aceton, amelyhez a legkevésbé tapad a higany. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti érzékelő szervet tartalmazó távadó, illetve összegező készülék, amelyet a távvezeték áraniifcörében sorbakapcsolt egy, vagy több érzékelő és távvezetékkel párhuzamosan kapcsolt mérőiműszer jellemez. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 601831. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.