147315. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes héjmaglövőgép

Megjelent: 1960. július 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEfRÁS 147.315. SZÁM 31. c. 1—9. OSZTÁLY — CE—318. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Egyetemes héjmaglövő gép Csepeli Vas- és Acélöntődék Feltalálók: Szilágyi Imre, Kecskés János, Bácz Ottó, Égerszegi László A bejelentés napja: 1959. január 27. Többféle héjmaglövő gép ismeretes, amelyeknél a lövőnyílások száma, nagysága és helyzete nem változtatható és egyszerre csak egy mag lőhető. A találmány szerint tökéletesített héjmaglövő gépnél a lövőnyílások változtatása a gép leállítása nélkül, üzemközben is eszközölhető. A találmány szerinti megoldás lényege a lövőnyílások méretét, helyzetét és számát változtató cserélhető betét, az ehhez csatlakozó lövőrést záró szerkezet, amelynek csúszórészeit rugalmas köpeny burkolja. A találmány további jellemzője, hogy a préslevegő bevezető nyílása a homoktartály kettős feneke között van. Ez a gép is mint az ismert héjmaglövő gépek, azon elv szerint működik, hogy a gép tartályában levő homok a lövőrést záró szerkezetig állandóan nyomás alatt van. A homokkeverék kilövése a lövőrés hirtelen nyitásával jön létre. A lövőrés és a betét kialakítása a gyártandó magoktól függ, célszerűen hoszszúkás alakú, aminek előnye, hogy egyidejűleg a betétben kiképzett több furaton át több mag készíthető. A homokkeveréket a lövőrésbe tápláló lövőcső tetszőleges keresztmetszetű lehet, áramlástani szempontból azonban célszerű, ha a betét és a lövőrés alakját követi. A lövőrést záró szerkezet lehet szelep, tolózár vagy csap. A gép célszerűen szelepes kivitelű, ahol a szelep csúszórészeit a homok roncsoló hatása ellen rugalmas, pl. gumiból készült köpeny védi. Az ismert megoldásoktól eltérően a találmány 6zerinti héjmaglövő gép kiviteli alakjánál a homoktartálynak kettős feneke van. A közbülső fenék réssel van ellátva a homoknak az alsó térbe való juttatása céljából. A sűrített levegőt a két fenék által alkotott térbe vezetjük be, ez biztosítja, hogy a két fenék közötti közel állandó homokmagasság miatt a lövőerő közel állandó, azonkívül a bevezetett levegő szükséges nyomása is kisebb. A találmány szerinti egyetemes héjmaglövő gép előnye, hogy a tetszés szerinti alakú cserélhető betét folytán lehetővé válik egy géppel különféle alakú és nagyságú héjmagok készítése, ezenkívül egyidejűleg is több mag lőhető. Ezért ennek a gépnek igen nagy a termelékenysége. A kettősfenekű homoktartály következtében kisebb a szükséges levegőnyomás és a lövőerő nagyságának egyenletessége miatt a gyártott magok minősége is jobb. A találmány egyik kiviteli alakját a rajz szemlélteti vázlatosan. A példa szerinti gép cserélhető betétje hosszúkás alakú, ezért a lövőrés, szelepfej és a lövőcső is hosszúkás, lapított szelvényű. A gép több mag egyidejű lövésére alkalmas. A rajzban az 1. ábra az egyetemes héjmaglövő gép hosszirányú oldalmetszetét, a 2. ábra a héjmaglövő gép felülnézetét szemlélteti. A héjmaglövő gépnél az 1 nyomáscsökkentővel beállított préslevegő nyomását a 2 manometer mutatja. A kisnyomású levegő a 3 csap „A" karállása mellett a 4 csővezetéken jut az 5 homoktartály 6 alsó terébe. A levegő a tartály alsó 6 terében elhelyezkedő homokon, a 8 közbülső fenék és a 19 lövőcső közötti résen, a 7 hornoktömbön át szivárog a 9 térbe. Ezáltal a 6 alsó és a 9 felső térben azonos nyomás lép fel. A 10 lábítókar elmozdításával, a 11 rugó ellenében a 12 tolórúddal csavaros kapcsolatban levő 13 szelepszár is elmozdul, amely magával viszi a ráerősített rugalmas (pl. gumi) 14 szelepfejet is. Ezáltal a szabaddá vált lövőnyílásokon kiáramolhat a homok. A berágódást megakadályozó rugalmas (pl. gumi) 15 védőköpeny a 16 szorítóperemmel, a 17 szelepszárvezetőhöz van rögzítve. A szelep könnyű mozgatását teszi lehetővé a 18 lapított szelvényű védőcső, amely az ugyancsak lapított szelvényű 19 lövőcső belsejében helyezkedik el. A két cső egytengelyűségét a 20 távtartó lapkák biztosítják. A 14 szelepfej, a 19 lövőcső belső szel* vényét követő hosszúkás nyílású 21 szelepüléken helyezkedik el. A 22 cserélhető betét, amelyben