147283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gabonaneműekből, különösen búzábólkoagulált sikérű csíramentes, rizsszerű, magas tápértékű, hántolt termény előállítására

Megjeleni: 1960. július 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.283. SZÁM 53. c. OSZTÁLY — SA—1142. ALAPSZÁM Eljárás gabonaneműekből, különösen búzából koagulált sikerű csíramentes, rizsszerű, magas tápértékű, hántolt termény előállítására Szász József malomipari szakértő, Budapest Ä bejelentés napja: 1958. július 9. Olyan területeken, pl. Közép- és Kelet-Ázsiában, ahol a lakosság csaknem kizárólagos tápláléka a viszonylag protein- és vitaminszegény hántolt rizs, többféleképpen igyekeztek a táplálkozás feljavítására, elsősorban úgy, hogy a hántolt rizst különböző sókból és vitaminokból álló réteggel vonták be, s egy ezt védő további réteggel látták el. Ily módon sikerült a hántolt, fényezett rizzsel szemben a dúsított rizs tiamintartalmát kg-onként 0,9 mg-ról 5,5 mg-ra, riboflavintartalmát 0,30 ragról 0,60 mg-ra, nikotinsavtartalmát 20 mg-ról 55 mg-ra és Fe-tartalmát 6,6 mg-ról 55 mg-ra növelni. Ez az eljárás .azonban igen költséges, többek között azért, mert viszonylag nagy menynyiségű, szintetikus úton előállított vitamin felhasználásával jár, mely anyagok az elsősorban érdekelt országokban (India, Kína, Japán) nem mindig állnak rendelkezésre. Másik javasolt megoldás abban van, hogy a rizshez s proteinokban és főként vitaminokban a rizsnél gazdagabb hántolt búzát keverjenek. A hántolt búza főzési ideje azonban lényegesen hoszszabb mint a rizsé, ezenfelül, sikértartalma következtében, péppé fő, s így az ilyen táplálék élvezetére a lakosság rá nem szoktatható. Ismeretes a gabonaneműekből, elsősorban a proteinben és B-vitaminokban dús búzából alakra, színre és tárolóképességre a rizshez hasonló termék előállítása, ilyen pl. a 118 491 számú svájci szabadalmi leírás szerint készült burizs. Ezt úgy állítják elő, hogy a megtisztított búzaszemeket 50—70 órán át áztatják, azaz felduzzasztják, majd. rövid ideig, 2—5 percig, gőzzel vagy vízzel 60— 80°-os hőkezelésnek vetik alá, s ezután 50°-ot meg nem haladó hőmérsékleten megszárítják. A keletkező1

üveges, a leírás állítása szerint rizsszerű terméket hántolják és fényesítik. Ez a termék főzés közben már nem fő péppé, azonban fövési ideje lényegesen, mintegy 50 százalékkal hosszabb mint a rizsé, tehát azzal együtt nem főzhető és színe is erősen elüt a rizs színétől. Másik hátránya, hogy a hántolás következtében nemcsak a könnyen avasodé csírától, hanem az értékes proteinekben, sókban és vitaminokban dús sziklevéltől is megszabadítják, amely — az újabb kutatások szerint — a búzaszem-tartalmazta B-vitamíncsoport 60—70 százalékát tartalmazza, s ezáltal a termék a rizs minőségi hiányosságait nem pótolja. Hasonló eljárást ismertet a 127 721 sz. magyar szabadalmi leírás is, amely kiindulási anyagként kemény, acélos búzát javasol. Ez a termék a rizezsel való keverésre még kevésbé alkalmas, mert az acélos búza sötét színe még jobban elüt a rizs színétől. A találmány eljárás gabonaszemekből, elsősorban búzából olyan termék előállítására, mely nemcsak alakjában, színében és tárolóképességében közelíti meg a hántolt rizst, hanem főzési ideje is a rizsével azonos és ezenfelül tartalmazza a búza legértékesebb tápanyagait tartalmazó sziklevelet is. Ügy járunk el, hogy gabonát, célszerűen puha búzát (amilyen a francia vagy a dunántúli magyar búza) ismert módon, gondosan megtisztítjuk és a szemeket hosszuk szempontjából osztályozzuk; ezután a találmány értelmében megnedvesítjük és hosszabb előfőzésnek vetjük alá (a gabona fajtájától függően legalább 30, de legfeljebb 90 percig) 100° feletti, célszerűen 100—120°-ig terjedő hőmérsékleten és a légkörinél magasabb, célszerűen 1,10—12,0 atm. nyomás, alatt, majd az így előfőzött szemeket mintegy 10% nedvességtartalomig, ismert módon megszárítva, mintegy 16—20 m/mp sebességgel, ütközőfelületekkel ellátott forgó berendezésben kezeljük, mely kezelés a csírát fészkében meglazítja és végül a búzaszemeket a héjtól és a meglazult csírától óvatosan, pl. kúpos csiszológépen, megszabadítjuk úgy, hogy a csiszolóhatás a csíra és a magbelső (endosperm) között elhelyezkedő sziklevélre már nem terjed ki. Az így készült félterméket, hogy külszínét a rizshez hasonlóvá tegyük, ismert módon fehérítjük, és pl. talkummal fényesítjük. A csírának fészkében való meglazítására alkalmas ütközőfelületekkel ellátott forgó berendezésként használhatók például: a forgótárcsás ütközőmalom, a peckes malom, amelyeket az őrlőipar-« ban nagy sebességgel működtetnek; a találmány