147265. lajstromszámú szabadalom • Ollós sztereoszkóp, ill. ollós sztereométer

Megjelent: 1960. augusztus 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEIRÄS 147.265. SZÁM 42. c. 5-10. OSZTÁLY — MA—857. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI .TALÁLMÁNY Ollós sztereoszkóp, ill. ollós sztereométer Magyar Optikai Művek, Budapest Feltaláló: Bezzegh László oki. erdőmérnök A bejelentés napja: 1959. április 8. A sztereoszkópikus fényképpárok (pl. légi fényképek) szemlélésére szolgáló műszerek egyik típusát alkotják az ún. sztereoszkópok. Ezekkel az egymás mellé helyezett fényképpár segítségével a felvétel tárgyának térbeli képe szemlélhető. A műszer tartozékaként szerepel általában a „sztereomikrométer" vagy „sztereométer" elnevezésű berendezés, mely két csavarorsóval összekötött, átlátszó, jelekkel ellátott lemezt tartalmaz. A lemezek egymástól való távolsága a csavarorsó segítségével szabályozható, és a jelek távolsága a csavarorsóval kapcsolt mikrométer dobon leolvasható. Az átlátszó lemezeken levő jelnek, illetve jeleknek a képpár összetartozó pontjaira való helyezésével és a távolsági érték leolvasásával a képpárból egyes számszerű adatok is nyerhetők. (Pl. parallaxis mérés.) Az eddigi berendezések hátrányai a következők: a) A sztereoszkópok nagyfelületű, szabadon elhelyezett tükrei könnyen beszennyeződhetnek. A tükrök szükséges tisztítása, valamint a műszer használatánál nehezen elkerülhető egyéb mechanikai hatások következtében a tükrök általában hamar megsérülnek, és a tükrön keletkező karcok a kiértékelést nagymértékben megnehezítik. b) Az eddigi sztereoszkópoknál a két fényképet egymástól meghatározott távolságra kell elhelyezni, így olyan képpárok kiértékelése, melyek valamely célszerű okból egy lapra készültek, velük nem valósítható meg. c) A számszerű kiértékelésnél használt sztereóméterek a sztereoszkópoktól általában függetlenek, helyzetük határozatlan. A műszer kezelőjének nagy gondot kell fordítania a sztereométer önmagával párhuzamosan történő elmozdulására. Vannak műszerek, melyeknél a sztereométer önmagával párhuzamosan történő elmozdulását mechanizmus biztosítja, ezek azonban drágák és kezelésük nehézkes. d) Az eddigi sztereométerekkel való mérés során azoknak a pontoknak a kiértékelése, amelyek a kép szélein helyezkednek el, kényelmetlen. A találmány olyan sztereoszkóp, mely a fenti hibákat kiküszöböli. A műszer zárt felépítése következtében a tükrök szennyeződéstől, káros mechanikai hatásoktól védettek. A tükrök helyzete változtatható, így a képpárok egymástól való távolsága tetszés szerint beállítható. Az összetartozó pontok távolsága n műszerbe beépített leolvasható szerkezet segíísígével, könnyen, gyorsan mérhető. A vizsgált pont mindig a látómező közepén helyezkedik el, aroi a szemlélést megkönnyíti. A műszer felépítése és működése a következő: A képek szemlélésére szolgáló optikai rendszerek az 1 és 1' zárt házakban helyezkednek el. A házak a 2 lábhoz úgy vannak kapcsolva, hogy a 3 illetve 3' optikai tengely körül elfordíthatók A házak elfordítását a 4 csavarorsó végzi, mely tengelyirányban elmozdulni nem tud. A csavarorsóra alkalmas módon az 5 mikrométerdob van felerősítve, melyen a házaknak a képfelöli oldalán levő optikai tengelytávolsága, illetve célszerűen az optikai tengelybe eső helyzetű, a képek síkjához közelfekvő, a 6 keretbe foglalt lemezen levő jelek távolsága leolvasható. Kiértékeléskor a műszernek az egymás mellé helyezett képpár fölé való helyezése után a házak által alkotott olló szükségszerinti nyitásával vagy zárásával optikai tengelytávolság könnyen beállítható. Számszerű mérésnél (pl. parallaxis mérés) a házakba foglalt 6 illetve 6' lemezeken levő jeleknek az összetartozó pontpárokra való helyezésével azok távolsága meghatározható. A találmány szerinti sztereoszkóp előnyösen alkalmas nemcsak légifényképek, hanem egyéb térbeli felvételek, pl. sztereoröntgenképek szemlélésére is az orvosi gyakorlatban. Szabadalmi igénypontok: 1. .Sztereoszkóp, melyre jellemző, hogy optikai elemei olyan házakban vannak zártan elhelyezve, melyek okulárjaik optikai tengelye körül elforgat-