147228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyűfém motorhengerek hibás vagy kikopott keménykrómbevonatának újrakrómozás előtti eltávolítására
Megjelent 1960. július 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.228. SZÁM 48. a. 1-4. OSZTÁLY — FE—434. ALAPSZÁM Eljárás könnyűfém motorhengerek hibás vagy kikopott keménykrómbevonatának űjrakrómozás előtti eltávolítására Fémipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Dr. Csókán Pál, Simon Ferenc, dr. Domony András, Lichtenberger Endréné A bejelentés napja: 1959. február 18. A találmány tárgyát képező eljárás könnyűfém ötvözetekből készült, s a kopásállóság növelése céljából keménykrómozott belsőégésű motorhenge'rek hibás vagy kikopott keménykróm-bevonatának űjrakrómozás előtti eltávolítására vonatkozik. Ismeretes, hogy a keménykrómozott könnyűfémhengerek járműgyártóipari alkalmazásának egyik gátló körülménye az, hogy a munkahiba következtében keletkezett selejtes vagy már hosszabb időn keresztül üzemeltetett könnyűfémhenger kikopott, illetve sérült keménykróm-bevonatát nehezen lehet javítani. Míg más galvanikus fémbevonat hibahelyei bizonyos tisztító-előkészítő kezelés után újabb fémréteg elektrolitikus előállításával („rágalvanizálással") elfedhetők, addig a hibás krómbevonatot újabb krómréteg rárakásával a rossz tapadóképesség miatt javítani nem lehet. Krómozási hiba gyakorlatilag csak akkor javítható, ha a hibás vagy sérült krómbevonatot mechanikai, kémiai vagy elektrokémiai eljárással a felületről teljesen eltávolítják, s a kérdéses munkadarabot a tisztító-előkészítő műveletek elvégzése után újra keménykrómozzák. Mechanikai eljárásnál (esztergálás, csiszolás) mindig fennáll az, a veszély, hogy a furatban ittott visszamarad igen vékony krómréteg, ami az előbb említettek szerint az új krómbevonat leválását, illetve tapadását kedvezőtlenül befolyásolja. Keménykrómozott acéloknál a krómbevonat szokványos eltávolítási módszere a sósavban való kémiai oldás, vagy az alkálilúgoldatban végzett anódikus kezelés. Keménykrómozott könnyűfémek krómtalanítására azonban egyik módszer sem alkalmas, mert a művelet alatt nemcsak a hibás krómréteg, hanem — a króm oldódásánál is gyorsabban — maga az alapfém is oldódik, s a fellépő alak- és méretváltozások, esetleg súlyos bemaródáso'k miatt az egész munkadarab selejtessé válik. Meyer—Rässler szerint (Met. Ind. 81/1952/Aug. 127.) könnyűfémek hibás krómbevonatának eltávolítását magában a krómozófürdőben lehet végezni a krómozásnál szokásos áramsűrűségű anódikus kezeléssel. Hasonló eljárást javasolt De Vaulchier (Crome Dur, Fase. 43/1949/48.) is. A tapasztalatok szerint azonban a krómtalanításra ez a módszer sem alkalmas, mert a tömény krómsavoldat az anódáram hatására nemcsak a krómot oldja, hanem az alapfémen is erős elmaródásökat, lyükkorrózióe gócok felléptét eredményezi. A találmány szerinti eljárás a kopott vagy hibás krómozású könnyűfém motorhengerek megújítását (generáljavítását) oly módon teszi lehetővé, hogy a régi keménykrómbevonat tökéletes eltávolítása mellett az alapfémet teljesen sértetlenül hagyja s a henger minden nehézség nélküli újrakrómozását lehetővé teszi. A találmány lényege a következő: a javítandó krómozott hengert 5—25 g/l H2 S0 4 -et és glicerint tartalmazó elektrolitban anódna'k kapcsoljuk. Az elektrolízis áramviszonyainak körülményei: 20— 40 V egyenáramú feszültség mellett 30—70 A/dm2. Az elektrolízis hőfoka 15—40 C°. Kiviteli példa: A motorblokkból kiszerelt könnyűfémhengerről a rátapadt mechanikai szennyezéseket kefével letöröljük. Könnyű benzinben áztatással, majd szőrkefével ismételt átdörzsölés, s újabb bemártás útján a furat felületről a ráégett olajkokszot lehető legjobban eltávolítjuk. A szerves oldószer levegőáramban történő leszárítása után a hengert megfelelően kiképzett, a hengerfuratba illő segédkatóddal ellátott szerszámra szereljük. A motorban még nem üzemeltetett, hibás krómozású hengereket áztatás és kefélés helyett benzinben történő rövid mosással zsírtalanítjuk. A szerszámra szerelt könnyűfém, hengert a krómtalanító fürdőben anódikusan kezeljük. A fürdő összetétele:
