147197. lajstromszámú szabadalom • Előregyártott feszített zsaluzás utófeszített vasbetontartókhoz

Megjelent: 1960. július 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.197. SZÁM 19. d. OSZTÁLY — VA—797. ALAPSZÁM Előgyártott feszített zsaluzás utófeszített vasbetontartókhoz Vajda József, Budapest A bejelentés napja: 1958. december 29. A mély- és magasépítés műtárgyainál a vasbeton és feszített betonszerkezetek zsaluzási költségét fokozza a beton szilárdulási idejére — a zsaluzás szerkezeti alátámasztása. A mélyépítésben egy-, vagy többnyílású vas-, vagy feszített betonhidaknál — kisebb, vagy nagyobb 8 fesztávolság esetén is a mederfenékről, többnyire vízalatti munkával kell a zsaluzás állványszerkezetét alapozni. A vízalatti munkához szükséges légnyomásos berendezés költségeitől eltekintve az alátámasztást szolgáló fa- és vasanyag értéke is növeli a kivitelezés összegét. Az állványzat építése komoly és szakképzett munkáslétszámot igényel, az építkezés időtartamát növeli, a hajóforgalmat akadályozza. A több évet igénylő nagyobb munkáknál olyan folyókon, ahol az áradás és a jégzajlás veszélye fennáll, az állványszerkezetet az áradás és jégzajlás esetére kell méretezni műszakilag és pénzügyileg. Vasszerkezetű hidaknál, ahol az előgyártás részben már megoldást nyert és a fix állványzat mellőzhető, a tartók beemelésével kisebb nyílások áthidalhatók, a főtartók nagy súlya miatt az előgyártás határai itt is korlátozottak. Hajó, vasúti és neíhézgépkocsi szállítása által, nehezebben megközelíthető helyeken, a nagysúlyú főtartók kiszállítása költséges és nehézkes. A konzolos függőállvánnyal épített, szabadszerelésű hidaknál meg kell várni az egyes szakaszok kötését és különleges, gyorsankötő cementet kell alkalmazni — az acélhuzalok, feszítőrudak, kábelek műszerpontosságú toldalék orsói többletköltséget okoznak az egyéb feszítési rendszerekkel szemben. Az állványzat előretolása időveszteséget okoz. A betontartókban 3 méterenként harántirányú munkahézagok keletkeznek, ahol az egyes szakaszok, idomok összetartását csak az acélhuzalok feszítése biztosítja, és ezek a hézagok függőlegasek, nem követik az alsó ívek sugárirányát, így a fellépő nyíró feszültségek is emésztik a feszítőhuzalok eilenállóképességét. A magasépítésben a nagynyílású csarnok-rendszereik kialakítását előgyártott vasbeton elemekből — az egyes: elemek nagy önsúlya és az emelő magasságok korlátozzák. A csomópontok megfelelő kötése a teljes szerkezet összeállításáig, az egyes felállított elemek megfelelő — biztonságos állásban való tartása, rögzítése különálló állványszer-' kezetet igényel. A találmány lényege: Előgyártott elemekből, minden alátámasztást nélkülöző — önhordónak összeépíthető zsaluzás — minek hordképessége feszítéssel fokozható. Egyaránt alkalmazható a mély- és a magasépítés kis- és nagyfesztávolságú vas- és feszítettbeton szerkezetű műtárgyainál. Az ábrák a találmány kiviteli alakját mutatják. 1. ábra többnyílású hídszerkezet homlokzatát, 2. ábra zsaluzási elemek konzolos szerelését, 3. ábra félfesztávolságú hídszerkezet homlokzatát, 4. ábra zsaluzási elemeket összeépítve, 5. ábra zsaluzási elemek metszetét betonozással, felső vasbeton lemezzel, 6—7—8. ábra a zsaluzási elem nézetét, metszetét és távlati nézetét mutatja vázlatosan. A zsaluzási elemek —6—7—8— szögvas és T-vas szelvényű, —9—10—11— vaslemez szekrények, amik szelvény méretét az új Közúti Hídszabályzat alapján statikai számítással kell meghatározni és megtervezni, figyelembe véve a hídon áthaladó utak nyoimvonalszámát és a pillérek közötti fesztávolságot. A szekrények belső keresztmetszetének méreteit a végleges betonfelület szükséglet szabja meg. A szekrény vasikeresztmelszetét, felületét pedig a vasszerkezet önsúlya és a belekerülendő1

beton önsúlya határozza meg. Az egyes zsaluzási elemek összekapcsolása a peremeken fiirt lyukakon —12— csavarokkal történik és a végeik —13— a'z alsó körív sugarának megfelelő irányban vannak kiképezve és így mint boltozati radiál téglák működnek. A zsaluzási elemek —6—7—8— szekrények —14— beemelése a már elhelyezett szekrényekre közvetlenül fektetett, repülő iparvágányon kocsira szerelt —15— oszlop daruval történhet, a viszonylagos csekély önsúly miatt. Az elemek beállítását, beszerelését a —16— csatlakozó kampók segítik elő, a daruval így könnyedén az; elemek a csatlakozó kampókra engedhetők és a —9— felső csavarlyukakba a csavarok elhelyezhetők. A —6—7—8—- szekrények elhelyezését a pilléreken konzolosan kell kezdeni, feszítéssel lehor-