147188. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy új gombafaj termesztésére

Megjelent: 1960. jMHMW. július 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.188. SZÁM 45. f. 5 — 6. OSZTÁLY — TE-210. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás egy új gombafaj termesztésére Magyar N«mzeti Múzeum. Természettudományi Múzeum Növénytára, Budapest Feltalálók: dr. Bohus Gábor mikológus, Budapest, Uzonyiné Latkéczky Adél tud. kutató, Budapest A bejelentés napja: 1959. március 4. Ismeretes, hogy a csiperkegombát (Agaricus bisporus, ül. Psallíota bispora) világszerte mesterségesen termesztik. A csiperkegomba telepes növény, vegetatív teste többsejtű, fehéresszürke vagy hófehér színű gombafon álakból áll. A táplálékához szükséges szerves anyagokat elpusztult és bomló növényi szervezeteikből nyeri, tehát korhadéklakó. A táplálékanyagot behálózó gombafonalak termőtesteket fejlesztenek. A termőtest maga is gombafonalak tömörüléséből keletkezik, 4—10 cm átmérőjű kalapból és 3—8 cm magas, 1—3 cm vastag szárból áll. A kalap felbőre sima vagy szálkás, fehér, krém-, vagy barna színű, a kalap húsáról lehúzható. A hús fehér vagy fehéresszürke, tömött állományú; átvágva többé-kevésbé megbarnul, vagy vörösödik. A kalap fonákján helyezkednek el kerékküllő-ezerűen a késpenge vastagságú lemezek; ezek két oldalán bunkó alakú sejtek, ún. bazidiumok fejlődnek tömegesen ki. A bazídiumckon 2—2 pálcika alakú képződmény jelenik meg és ezeken 1—1 (tehát bazidiumonként 2—2) spóra fejlődik ki. E spórák azután, kedvező körülmények közé jutva, gombafonalat fejlesztenek. A csiperkegomba üzemszerű termesztése ismeretes módon úgy történik, hogy a spórákat steril körülmények között, erre alkalmas táptalajon csíráztatják és viszonylag nagytömegű micélium-szövedékké hagyják kifejlődni; ebből a micéliumszövedékből történik azután, most már nem steril körülmények között, megfelelően előkészített fermentált lótrágyából készített ún. ágyasokban az ehető gomba-termőtestek termesztése. A csíráztatási és micéliumtermelési folyamat laboratóriumokban, meghatározott és gondosan betartott munkafeltételek mellett folytatandó le. A kiválasztott, teljesen zárt fátyolú, ép és egészséges termőtestieket steril, zárt üvegedénybe helyezik, ahol azok 2—5 nap alatt (kiszórják spóráikat. Az így kapott spórákat megfelelő összetételű steril táptalajokra oltják. A termesztett csiperkegomba spóráinak csíráztatására többféle táptalaj alkalmazása terjedt el a gyakorlatban, ilyenek pl. az ismert Fergusson-íéle és Treschow-féle folyékony tápoldatok, az agárral merevített szilárd táptalajok {malátakivonat, gombamicélium-kivonat, zabpehelyfőzet stb.). Ezeken a táptalajokon kb. 20 C° hőmérsékleten 20—30 napig hagyják a spórákat kifejlődni, majd az ún. köztes táptalajokra (agárral merevített malátafőzet, tőzeges vagy tőzeg nélküli rozsszem-főzet, trágyában forgatott szénanyaláb stb.) viszik át a kialakult micélium-telepet. Innen azután 1—3 heti fejlődés után ismét átoltják a tenyészetet, most már arra a táptalajra (rozsszem, tőzeggel vagy anélkül, vagy pedig érlelt és mosott, darált, sterilizált lótrágya), amely egyúttal a tényleges termesztésre felhasználásra kerülő mieélium (ún. csíra) hordozójaként is szerepel. Ezen a táptalajon fejlődik ki (továbbra is 20 C fok körüli hőmérsékleten) 3—6 hét alatt a pincei termesztés 'megindítására alkalmas mieélium (gombacsíra). A világszerte a fent leírt módon termesztett csiperkegombát régóta igyekeztek tovább nemesíteni, hogy lehetőleg bőven termő, nagy termőtesteket fejlesztő, ízletes és színtartó fajtákat termeljenek ki. A gomba piacképessége és élelmiszeripari felhasználása szempontjából különösen az utóbbi követelménynek, a színtartóságnak van nagy fontossága, mert a gomba húsának elszíneződése nagymértékben csökkenti magának a gombának, valamint az abból készített tartósított és egyéb gombakészítményeknek a 'kereskedelmi értékét. E nemesítési kísérletek során már a csiperkegomba számos különféle, a gomba színe, alakja, terméshozama és piacképessége szempontjából erősen eltérő változatát termelték ki, azonban egyikkel sem sikerült a fent említett feladatok kielégítő és tartós megoldását elérni. Mindezek a kitenyésztett nemesített fajták egyébként a fentebb leírt, kétspórás csiperkefaj körébe tartoznak, számos kísérletet tettek ugyan új fajoknak a termesztésbe való