147171. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amorf vagy kriptokristályos magnezitércek vagy magnéziumvegyületek zsugorítására

Megjelent: 1960. július 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.171. SZÄM 18. a. 1—2. OSZTÁLY — SO—634. ALAPSZÁM Eljárás amorf vagy kriptűkristályos magnezitércek vagy magnéziumvegyületek zsugorítására Sövegjártó János oki. gépészmérnök, Cser Arisztid vegyésztechnikus, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. november 8. Ismeretes, hogy az amorf vagy kriptokristályos magnezitércekből való magnezitsziinterek (zsugorí­tott magnezit) előállításánál komoly nehézséget okoz körülmény, hogy az eddig szokásos gyártási technológiával kis porozitású, nagy tömör­ségű magnetzitszínter csak kb. 1700 C°-oin vagy e fölötti • hőmérsékleten állítható elő. Ennek az a hátránya, hogy ilyen magas hőmér­séklet egyrészt technikailag nehezen valósítható meg, másrészt a kemencék üzemeltetését is na­gyon költségessé teszi. A zsugorítási hőmérséklet csökkentésére különböző adalékanyagok ismerete­sek ugyan, pl. pirit, szilikokarnotit, lit'hiumklorid, stb., de ezek drágaságuk •miatt — egyes külön­leges céloktól eltekintve — nagyüzemlieg nem jöhetnek számításba. Az eddigi eljárásoknak to­vábbi hátránya, hogy a zsugorításra aknás kemen­céknél eltömődés és ún. híd-képződések elkerü­lése végett csak durván aprított, általában 5 mm feletti darabos magnezitéi-cet használhatnak fel; viszont forgókemencéklben a szálló por miatt az anyagíveszteség rendkívüli nagy. Jelen találmány szerinti eljárás a fenti hátrá­nyokat kiküszöböli és lehetővé teszi, hogy a fenti nyersanyagból a szokásos technológiai berende­zések alkalmazásával és adalékanyagok nélkül, mű­szakilag is könnyen megvalósítható hőmérsékleten, vagyis 1650 C° alatt min. 90% MgR-ot tartalmazó magnezitszintert lehessen előállítani. A találmány szerint a maignezitszintér előállí­tása úgy történik, hogy a kiindulási nyersanyagot finomra őröljük, 100 /* alatti, célszerűen 5—10 /x szemcsenagyságra, imajd a kemencében 1650 C° alatti hőmérsékleten zsugorítjuk. A találmány lé­nyege ugyanis azon a tényen alapszik, hogy az anyag diszperzitásfoka, ill. szemcsenagysága és a zsugorítási hőmérséklet között összefüggés van. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy magas hőmérsékleten a MgCCK; termikus bomlása révén a keletkező MgO diszperzitása mintegy megkét­szereződik, fenti esetben tehát 50 I1 alatt, fő töme­gében 2—5 <x lesz. a szemcsenagyság, de a disz­perzitásfok a kalcináló zónába bejuttatott vízgőz segítségével még tovább növelhető. A vízgőz ha­tására keletkező Mg(OH)2 termikus diszociációja folytán a MgO szemcsenagysága főitömegében 1— 3 A alá csökken. Ezt a folyamatot a MgO aktivá­lásának nevezzük, mely egyben a diszperzitásfok értékmérője is, mivel egy ilyen kolloid-nagyság­rend6 diszpercrendszer oly aktív, hogy a zsugorítás minden adalékanyag nélkül, 1650 C° alatt tökéle­tesen végrehajtható. Ilyen magas diszperzitásfok mellett a füstgázokban (pl. olajtüzelésnél), vagy a kiindulási nyersanyagokban jelen levő eleimnyomok katalitikus hatása is kedvezően, érvényesül. A találmány szerinti eljárás kiviteli példái: 1. A magnezit-nyersanyagot szárazon, durván aprítjuk, majd nedvesen finoman őröljük, 100 í­alatti szemcsenagyságra, és iszap vagy granáliák formájában forgó'kemencében az összetételtől füg­gően 1550—1650 C°-on zsugorítjuk. 2. Kausztikusan égetett magnezitből indulunk ki, ezt az anyagot nedvesen őröljük, vagy szára­zon őröljük és vízgőzzel aktiváljuk, hogy az: 1. példa szerinti szemcsenagyságot elérjük, majd pedig iszap és granáliák formájában az 1. példa iszerinti hőíokbatárok között zsugorítjuk. A találmány szerinti eljárás jelentősége abban áll, hogy ezáltal a különböző összetételű magnezit­ércek, pl. görögországi, kínai, stb. amorf magne­zitek egységes eljárással dolgozihatók fel, továbbá a zsugorítási hőmérséklet leszállítása által energia­gazdálkodási szempontból nagy megtakarítást, ér­hetünk el és a szokásosnál jobb minőségű szintért állíthatunk elő. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás amorf vagy kriptokristályos magnezit­ércek vagy magnéziumvegyületek zsugorítására, azzal jellemezve, hogy ezt a kiindulási anyagot részben vagy egészben finomra őröljük 100 ß alatti, célszerűen 5—10 /x szeímcseinagyságra, majd ke­mencében 1650 C° alatti hőmérsékleten zsugo­rítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a kiindulási anyagot

Next

/
Oldalképek
Tartalom