147171. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amorf vagy kriptokristályos magnezitércek vagy magnéziumvegyületek zsugorítására

Megjelent: 1960. július 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.171. SZÄM 18. a. 1—2. OSZTÁLY — SO—634. ALAPSZÁM Eljárás amorf vagy kriptűkristályos magnezitércek vagy magnéziumvegyületek zsugorítására Sövegjártó János oki. gépészmérnök, Cser Arisztid vegyésztechnikus, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. november 8. Ismeretes, hogy az amorf vagy kriptokristályos magnezitércekből való magnezitsziinterek (zsugorított magnezit) előállításánál komoly nehézséget okoz körülmény, hogy az eddig szokásos gyártási technológiával kis porozitású, nagy tömörségű magnetzitszínter csak kb. 1700 C°-oin vagy e fölötti • hőmérsékleten állítható elő. Ennek az a hátránya, hogy ilyen magas hőmérséklet egyrészt technikailag nehezen valósítható meg, másrészt a kemencék üzemeltetését is nagyon költségessé teszi. A zsugorítási hőmérséklet csökkentésére különböző adalékanyagok ismeretesek ugyan, pl. pirit, szilikokarnotit, lit'hiumklorid, stb., de ezek drágaságuk •miatt — egyes különleges céloktól eltekintve — nagyüzemlieg nem jöhetnek számításba. Az eddigi eljárásoknak további hátránya, hogy a zsugorításra aknás kemencéknél eltömődés és ún. híd-képződések elkerülése végett csak durván aprított, általában 5 mm feletti darabos magnezitéi-cet használhatnak fel; viszont forgókemencéklben a szálló por miatt az anyagíveszteség rendkívüli nagy. Jelen találmány szerinti eljárás a fenti hátrányokat kiküszöböli és lehetővé teszi, hogy a fenti nyersanyagból a szokásos technológiai berendezések alkalmazásával és adalékanyagok nélkül, műszakilag is könnyen megvalósítható hőmérsékleten, vagyis 1650 C° alatt min. 90% MgR-ot tartalmazó magnezitszintert lehessen előállítani. A találmány szerint a maignezitszintér előállítása úgy történik, hogy a kiindulási nyersanyagot finomra őröljük, 100 /* alatti, célszerűen 5—10 /x szemcsenagyságra, imajd a kemencében 1650 C° alatti hőmérsékleten zsugorítjuk. A találmány lényege ugyanis azon a tényen alapszik, hogy az anyag diszperzitásfoka, ill. szemcsenagysága és a zsugorítási hőmérséklet között összefüggés van. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy magas hőmérsékleten a MgCCK; termikus bomlása révén a keletkező MgO diszperzitása mintegy megkétszereződik, fenti esetben tehát 50 I1 alatt, fő tömegében 2—5 <x lesz. a szemcsenagyság, de a diszperzitásfok a kalcináló zónába bejuttatott vízgőz segítségével még tovább növelhető. A vízgőz hatására keletkező Mg(OH)2

termikus diszociációja folytán a MgO szemcsenagysága főitömegében 1— 3 A alá csökken. Ezt a folyamatot a MgO aktiválásának nevezzük, mely egyben a diszperzitásfok értékmérője is, mivel egy ilyen kolloid-nagyságrend6 diszpercrendszer oly aktív, hogy a zsugorítás minden adalékanyag nélkül, 1650 C° alatt tökéletesen végrehajtható. Ilyen magas diszperzitásfok mellett a füstgázokban (pl. olajtüzelésnél), vagy a kiindulási nyersanyagokban jelen levő eleimnyomok katalitikus hatása is kedvezően, érvényesül. A találmány szerinti eljárás kiviteli példái: 1. A magnezit-nyersanyagot szárazon, durván aprítjuk, majd nedvesen finoman őröljük, 100 íalatti szemcsenagyságra, és iszap vagy granáliák formájában forgó'kemencében az összetételtől függően 1550—1650 C°-on zsugorítjuk. 2. Kausztikusan égetett magnezitből indulunk ki, ezt az anyagot nedvesen őröljük, vagy szárazon őröljük és vízgőzzel aktiváljuk, hogy az: 1. példa szerinti szemcsenagyságot elérjük, majd pedig iszap és granáliák formájában az 1. példa iszerinti hőíokbatárok között zsugorítjuk. A találmány szerinti eljárás jelentősége abban áll, hogy ezáltal a különböző összetételű magnezitércek, pl. görögországi, kínai, stb. amorf magnezitek egységes eljárással dolgozihatók fel, továbbá a zsugorítási hőmérséklet leszállítása által energiagazdálkodási szempontból nagy megtakarítást, érhetünk el és a szokásosnál jobb minőségű szintért állíthatunk elő. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás amorf vagy kriptokristályos magnezitércek vagy magnéziumvegyületek zsugorítására, azzal jellemezve, hogy ezt a kiindulási anyagot részben vagy egészben finomra őröljük 100 ß alatti, célszerűen 5—10 /x szeímcseinagyságra, majd kemencében 1650 C° alatti hőmérsékleten zsugorítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a kiindulási anyagot