147160. lajstromszámú szabadalom • Önműködő fűrészelőgép, főleg fa vágására

Megjelent: 1960. július 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147,160. SZÁM 38. a. OSZTÁLY — SA—1198. ALAPSZÁM önműködő fűrészelőgép, főleg fa vágására Samodai Árpád és dr. Berényi János, Budapest A bejelentés napja: 1959. május 9. A gépi fűrészeléssel történő darabolásnál részint a gépesítésadta több-termelési lehetőségek nincsenek kellően kiaknázva a kiszolgálás automatizálásának hiánya következtében, részint igen sok esetben fordulnak elő balesetek az ismert fűrészgépekkel dolgozóiknál, s gyakran a balesetek a dolgozó megcsonkítását eredményezik. A balesetek elkerülése miatt sok olyan megoldás ismeretes, melyek többé-kevésbé automatikus kiszolgálást akarnak megvalósítani. Így pl. ismeretesek olyan gépék, melyek szállítólánccal vannak ellátva az áru önműködő mozgatása és szállítása 'céljából, mely láncokon bizonyos távolságokban a lefogás elősegítése céljából különféle kialakítású támasztószervek, valamint ezekkel általában rugó,erő hatása alatt tartott lefagószervek működnek össze. Közös hibájuk, hogy az állandó erővel való szorítás nincs megvalósítva, tehát míg pl. a vékonyabb fát alig: vagy egyáltalán nem fogja, a vastag darabok ugyanakkor komoly megterhelést jelentenek, melyek a szállítószerv és vonóerő, valamint lefogószerv fokozott igénybevétele miatt káros. E megoldás akkor sem ad megfelelő megoldást, ha a darabolandó termék egyenlőtlen vastagságú vagy egyenetlen, görbe ßtb. Ugyanis ebben az esetben az egyik befogókar esetleg alig szorít, ugyanakkor a másik meigtámasztás nélkül is meg van feszítve, a kiegyenlítődés vágós közben történik, amikor a megfeszített rugó hatásának a fa már nem tud ellenállni, így kivágódik a gyorsan forgó fűrész elé stb. Ez balesetet és ezen túlmenően meghibásodást is eredményezhet. Közös hibájuk az ismert -megoldásoknak még, hogy nem termelékenyek. A költséges beruházások nem térülnék meg, így alkalmazásuk előnyt nem jelent. Az adagolás kézzel történik, atni azt eredményezi, hogy az automatikus szállítóiberendezés a kézimunkát nem kapcsolja ki, így nem is lehet termelékenyebb. A találmány mindezen hibáktól mentes és tökéletes, üzembiztos megoldás, melynek termelékenysége jóval meghaladja a gépi fűrészelés termelékenységét. A gép kiszolgálását csökkentett munkaképességű dolgozók is elláthatják, miért mind az adagolás, mind az elszállítás teljesen automatikus, kényszeretető garatja a vágás előtt a rendezetlen hasábfákat elrendezve adja fél a szállítószervre. Fogókarjai állandó, előre beállított mértékben szorítják a fát, függetlenül annak vastagságától vagy alakjától. A találmány önműködő fűrészelőgép, főleg fa, pl. tűzifa darabolására, mely rendező ezervekkel ellátott ikényszeretető-garatból, a darabolandó termék megtámasztására alkalmas ütközőkkel ellátott továbbító láncból, a terméket az ütközőkhöz állandó erővel szorító, célszerűen pneumatikusan fékezett szorítószervből, a térben olyértelműen tagoltan elrendezett fűrészből állanak, hogy a vágandó anyag mindig felezési pontjain kerüljön elvágásra, s végül a találmány szerinti önműködő fűrészgéphez a feldarabolt terméket gyűjtő és szállító, vagy más anyagtovábbító készülék csatlakozik. A rajz a találmány szerinti gép kiviteli példáját szemlélteti, melynél az 1. ábra az etetőgarat és továbbítószerv csatlakozásának, a 2. ábra a továbbítólánc és szorítókarok vázlata, a 3. ábra az etető és vágószervek elrendezését mutatják be. A darabolásra kerülő termék a kényszeretetőgaratba kerül, ahol az 1 elrendező vezetősínen át a végtelenített láncként kiképzett 2 etetőszerkezeten át jut a 3 továbbítóláncra. A továbbítólánc a vágandó anyag megitámasztására alkalmas, a lánc síkjából kiemelkedő ütközőkkel van ellátva. A szállítólánc a 4 láncikerékről nyeri mozgatását. A kerék hajtószervét rajzban nem tüntettük fel, miután az önmagában ismert szerkezet lehet és célszerű a 'hajtószervét úgy kapcsolni, hogy a lánckerék sebességének megváltoztatására mód és lehetőség legyen. A darabolásra kerülő anyag szállítás, illetve fűrészelés alatt az említett ütközőkhöz van szorítva az 5 szorítótárcsa és 6 szorítókar segítségével. A szorítókar függetlenül a fa vastagságától és a kar pillanatnyi helyzetétől, állandó erővel képes szorítani, miután a szorítóerő gyakorlatilag állandónak tekinthető 9 súlyterhelés útján szolgáltatjuk oly módon, hogy a súlyerőt a 8 vezetőgörgőn kötél segítségével visszük át a 7 szegmensre, mely mintegy szögemelő működik csapja körül való elfordításkor, amely szögemelő karjának a forgáspontból való távolsága minden hely-