147152. lajstromszámú szabadalom • Brikettsajtó

Megjelent: 1960. július 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.152- SZÁM 80. a. 21-34. OSZTÁLY - PA-527. ALAPSZÁM Brikettsajtó Palotai József mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. március 27. A találmány a kötőanyag nélkül dolgozó brikettsajtók körébe tartozik és általános célja egyrészt az eddig ismertté vált ilyenfajta gépek többirányú tökéletesbítése, másrészt a termelt brikettek minőségének megjavítása. A brikettek tömörítésének művelete két szakaszra oszlik: a levegő eltávolítására (légtelenítésre) és az ezt követő tulajdonképpeni sajtolásra. A kötőanyag nélküli brikettezés elsőrendű követelménye a levegő lelhetőleg tökéletes kiszorítása a brikettezendő nyersanyagból a légtelenítés folyamán. Ez a művelet annál tökéletesebb, minél lassabban meg3' végbe, miért is a fenti követelmény bizonyos határt szab a munka sebességének. Másrészt azonban a gép termelékenysége szempontjából a sebesség növelése ajánlatos. Ezeknek az ellenkező értelmű követelményéknek egyidejű kielégítésére a hajtómű kinematikai láncolatát igyekeztek úgy megtervezni, hogy a nyomódugattyú a légtelenítés művelete alatt lassan haladjon előre, működésének egyéb szakaszaiban, vagyis a sajtolás és az üres járás folyamán azonban lehetőleg gyorsan mozogjon. Találmány egyik célja a légtelenítés folyamán eddig elért seibességcsökkentés további lényeges fokozása. Az egyenesben mozgó nyomódugattyút minden ismert kivitelnél és a találmány ezerinti megoldásnál is forgattyús mechanizmus mozgatja. A rajz 1. ábrája a legrégibb és legegyszerűbb ilyen szerkezetet vázlatosan szemlélteti, melynél az —a— forgattyú az; egyetlen —b— hajtórudat, ez pedig az egyenesben vezetett szervet, az ábrán a —c— keresztfejet, a brikettsajtóban pedig a nyomódugattyút mozgatja. Erről a hajtórudas szerkezetről áttértek a 2. ábra szerinti emeltyűs szerkezetre. Itt az —a— forgattyú a —d— kart, ez pedig a közös —e— csuklóban találkozó —f, g— karokat mozgatja. Az. —f— kar a helytálló —h— csukló körül kilengéseket, végez, miközben az —e— csukló egy körívdarabon ide-oda jár. A további fejlődés folyamán, most már a légtelenítés folyamatának meglassítására, áttértek olyan ún. ikercsuklós emeltyűrendszerre, amelynél egyetlen —e— csukló helyett két csuklót alkalmaznak, melyek merev kapcsolatban vannak egymással és az —1— forgattyúcsappal (3. ábra). A hajtómű a vízszintesen járó nyomódugattyú -magassági szintje fölött van. Az ikercsuklók közül az, amelyik a nyomódugattyúhoz közelebb van, a rendszer mozgása folyamán rendszerint ellipszise-szerű pályát ír le. Ily módon sikerült elérni, Ihogy a légtelenítés ideje a munkadugattyú hasznos lökete idejének egészen tob. 13%-ára növekedjék. Ennél nagyobb lassítást azonban nem tudtak elérni. A találmány szerint a légtelenítés idejének további növelése érhető el, ha. a 3/a. ábra szerint a hajtóművet a .nyomódugattyú szintje alatt helyezzük el és az —e', e"— csuklók közül a nyomódugattyúhoz; közelebb fekvő —e"— csuklót ellipszis helyett az ábrán feltüntetett lemniszkáta^(8-as)szerű pálya befutására kényszerítjük. Ezt elérhetjük a c—e", e"—e', e'—h, e"—1 ós e'—1 távolságok alkalmas megválasztásával, ami mindenkor megoldható szerkesztési feladat. Ily módon az említett 13%-iO,s légtelenítőéi időt példaképpen 18 százalékra növeltem meg, aminek előnye egyrészt a kisebb erőszükségletben, másrészt homogénebb és szilárdabb, ezenkívül szebb felületű brikettekben mutatkozik. A brikett-nyersanyagban levő levegőnek ugyanis kisebb a nyoimodugattyu mozgásával szemben kifejtett légpárna-szerű ellenállása és a végtermékben nem marad vissza szambavehető leyegőimetnnyiség. A hajtómű alsó elhelyezésének előnye még, hogy az egész gép súlypontja lejjebb kerül és így a gép stabilisabb. A nyomódugattyú megváltozott mozgásvíszonyait a 4. és, 5. ábra szerinti diagramok jól szemléltetik. Az abszcissza tengelyre mindkét ábrán a nyomódugattyú útjai, az ordináta tengelyre pedig a 4. ábrán a dugattyúsebességeket, az 5. ábrán az utakhoz tartozó időket vittem fel. Az •—x— útdarabon történik az alább ismertetett előtömörítés vagy töltés, az —y— darabon a légtelenítés, a —z— darabon a sajtolás. E darabok együttes hossza a lökethossz. A görbék felső fele a munkalöketnek, alsó fele az üresjárásnak felel meg. Mindkét ábrán a szakadozott vonallal rajzolt görbe az 1. ábra szerinti hajtórudas szerkezetnél, a pontozott vonallal rajzolt görbe a 2. ábra szerinti csuklós szerkezetnél, a teljes vonallal rajzolt görbe pedig a 3/a. ábra szerinti iker cs.uk

! ós erneltyűrendsz.ernél mutatja a nyomódugattyú mozgásvi-