147104. lajstromszámú szabadalom • Csőelzáró szerkezet
Megjelent: 1980. július 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.104 SZÁM 47. g. 22. OSZTÁLY — GA—503. ALAPSZÁM Csőelzáró szerkezet Gál Miklós gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. február 25. A jelenleg használatos- szerelvények csőelzáró szerkezetei általában kopásnak kitett alkatrészekkel készülnek, és tömítést igényelnek, úgyhogy gyakori meghibásodásuk oka túlnyomórészt a kopás és a tömítetlenség. Jelen találmány célja a jelenleg használatos szerelvények korszerűsítése egy oly, a találmány tárgyát képező csőelzáró szerkezet alkalmazásával, mely egyszerű alkatrészekből úgy van szerkesztve, hogy használatánál kopás és tömítetlenség okozta hibák nem fordulhatnak elő. A találmány tárgyát képező csőelzáró szerkezet lényegében egy, sima felületeikkel egymáson fekvő, kúp alakjában kiképzett testek által alkotott záróelempár, mely egy rögzített, és egy mozgatható zárótestből áll. A csővezetékben levő közeg nyomása szorítja a mozgatható záró testet a rögzített zárótesthez, ezáltal ezek érintkező felületeik között tömítenek, s így a mozgatható zárótest mozgató szára tömítés nélkül a szabadba nyúlhat. A záróelempár helyettesíti a szerelvények szelepszerkezetét olyképpen, hogy az á tömlő nyílással ellátott zárótestek azáltal, hogy mozgatással nyílásaik találkoznak, vagy távolodnak egymástól, az átömlést szabaddá teszik, vagy elzárják. Egymáson csúszó záróelemekkel bíró csőelzáró szerkezetek ez idő szerint is ismeretesek, azonban ezek részben oly kivitelezésűek, hogy a szabadba nyúló forgatószár tömítése nem hiányozhat, vagy olyan, melynél egyetlen célt szolgáló, komplikált alakú zárótestek kerülnek alkalmazásra; azonban mindenképpen lényegileg eltérnek jelen találmány tárgyától, amelynél a záróelempár zárótesti einek egyszerű kivitelezése azt alkalmassá teszi a szerelvényeknél csőelzáró, szerkezetként való általános alkalmazásra, A rajzok különböző szerelvényeket tüntetnek fel, melyeknél a találmány szerinti csőelzáró szerkezet alkalmazása van bemutatva. Az 1. ábra egy vízvezetéki kifolyócsapnál, a 2. ábra egy átfolyószelep helyén való felhasználását ábrázolja jelen találmány alkalmazásának. A 3. és 4c . ábra vázlatos rajza egy öblítőtartálynak, melynek újszerű működését az abban alkalmazott, jelen találmány tárgyát képező csőelzáró szerkezet teszi lehetővé. Az 5. és 6. ábrák pneumatikus mozgató berendezéseknél használatos préslevegő szabályozót mutatnak be, mely a jelen találmány tárgyát képező zárószerkezettel van megtervezve. A 7. és 8. ábrák egy keverő, zuhanyos csaptelepet tüntetnek fel, mely a találmány szerinti zárószerkezetekkel működik. Az 1. ábrában megrajzolt vízvezetéki kifolyócsap a szokásos módon, a 4 csatlakozócső révén a falikoronghoz való menetes hozzáerő'sítéssel kerül a csővezetékkel kapcsolatba. A 2 zárótest rögzítve van a 3 házban, mely utóbbi a 4 csatlakozócső menetes végére van rácsavarva. Az 1 zárótest forhatóan van a 2 zárótestben elhelyezve, és a forgatása a kinyúló szárán 6 csapszeggel rögzített 5" karral lehetséges. A zárótestek fedésbe hozott nyílásain keresztül a kifolyás a 3 ház kifolyócsövén át történik. A találmánynak 2. ábra szerinti kiviteli alakja, mint átfolyószelep, melynek az 1 háza a rajta levő két csőnyúlvánnyal a csővezetékbe iktatható. A 2 zárótest az 1 házban van rögzítve a 8 és 9 csavaranyákkal, a 3 zárótest forgathatóan helyezkedik el a 2 zárótestben, és a szabadba nyúló szárán az 5 forgatokorong van. A 7 tekercsrugó a 3 zárótestet a 2 zárótesttel szoros érintkezésben tartja akkor is, ha a vezetékben nincs nyomás. A 2 és 3 zárótestekből álló záróelempárat az 1 házon levő és a 4 fenékkel elzárható nyíláson át lehet a helyére tenni, vagy onnan eltávolítani. A 3. ábra kereszlmetszetben mutatja vázlatos rajzát egy, a találmány felhasználásával korszerűsített ö'blí tő tartálynak, a 4. ábra úgy, hogy a burkolószekrényke oldalfala el van távolítva. Az 1 szekrénykében a 2 víztartály a tengelyként szolgáló 3 rúdra támasztva, billenthetően van elhelyezve, és a 4 tekercsrugóval van kiegyensúlyozva. A vízzel megtelő tartály megnövekedett súlyával az álló helyzetben levő 8 laprugó felső élén támaszkodik a tartály fenekére erősített rugalmas lap révén. A 10 zsinór lehúzásával, ennek a 9 vezeíőkoroagon átvezetett vége a 8 laprugóhoz lévén erősítve, utóbbit kihajlítja és a támasztéká-tői megfosztott víztartály lebillen az alsó, a rajzban eredmény vonallal feltüntetett helyzetébe. Ezen helyzetben a szifont elárasztó víz okozta, vízdugó
