147100. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ólomszínporok és egyéb könnyen összesülő szulfidos ércek fluidizáló pörkölésére szolgáló reaktor felfűtésére

& Megjelent: 1960. június 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.100. SZÁM 40. a. 3—6 OSZTÁLY — FE—421. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás ólomszínporok és egyéb könnyen összesülő szulfidos ércek fluidizáló pörkölésére szolgáló reaktor felfűtésére Fémipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Fekete László műszaki tud. kand., Budapest, Várhegyi Győző műszaki tud. kand., Budapest A bejelentés napja: 1958. december 10. A fluidizálva pörkölő berendezések felfűtése általában úgy történik, hogy fluidágyként hideg pörköt tesznek a reaktorba, majd fúvatás közben gáz-, vagy olajtüzeléssel hevítik fel a rendszert a munkahőmérsékletre, amelyen a színpor adagolását meg lehet kezdeni. Színpor alatt flotálással dúsított .szulfidos ércet értünk. Ka a munkahőmérséklet csak kevéssel van az illető érc zsugorodási hőmérséklete vagy olvadáspontja alatt, akkor a reaktor ezen a módon nem helyezhető üzembe, mert a fűtőláng hőmérséklete messze meghaladja az összesülés szempontjából kritikus hőmérsékletet és az ágy hamarosan összesül, még mielőtt a rendszer a munkahőmérsékletre felhevült volna. Ez a nehézség eddig kizárta a szóban forgó ércek fluidizáló pörkölésének lehetőségét A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a felfűtés kritikus ideje alatt a kényes érc pörkjéből származó ún. saját fluidágy helyett valamilyen más, a hőmérséklettel szemben kevésbé érzékeny szemcsés anyagból ún. idegen ágyat teszünk a reaktorba és azt hevítjük fel a munkahőmérsékletre. A pörkölendő ércet csak a fűtőláng kioltása után kezdjük adagolni a feltüzesített idegen ágyba. Ilyen módon biztosítani lehet, hogy az ércszemek felvegyék a munkahőmérsékletet anélkül, hogy a zsugorodási hőmérsékletnél magasabb hőmérsékletű közeggel érintkezésbe kerülnének. Az adagolás megkezdése után az idegen ágyat folyamatos ürítéssel eltávolítjuk a reaktor ürítőcsövén keresztül és a további pörkölés már saját ággyal történik. Az idegen ágy anyagával szemben az, alábbi követelményeket támasztjuk: a) Gáz- vagy olajlánggal közvetlenül hevíthető legyen az összesülés veszélye nélkül. b) A pörkölendő színporral vagy az abból származó pörkkel a munkáhőménsékleten ne lépjen olyan reakcióba, amelynek során alacsony olvadáspontú termékek keletkeznek. Ha a pörk bázikus, akkor az, idegen ágynak is bázikusnak kell lennie, ha a pörk savanyú, akkor savanyú ágyra van szükség. c) Ne zavarja a pörk továbbfeldolgozásának folyamatát, illetőleg olyan anyag legyen, amelyet a pörk továbbfeldolgozása során pótlékként úgyis hozzá kellene adni a pörkhöz. Bázikus ágyként mészkő, dolomit, vasoxid, piritpörk, savanyú ágyként kvarchomok, neutrális ágyként műkorund említhető meg példaképpen. Kiviteli példa: Az ólomszínpor előzetes pelletezés után került a pörköléshez. A pelletek maximális szemnagysága 1 mm volt. A pelletek összetétele Pb 50,47%, Fe 9,29%, Cu 1,46%, Zn 1,20%, S 21,56%. Minthogy a szemcsék 750 Cc hőmérsékleten egyrészt egymással is összesülnek, másrészt pedig a, reaktor falához is hozzátapadnak, ezt a kritikus hőmérsékletet lehetőleg: egyetlen szemcsének sem szabad elérnie. A pörkölés művelete 700 C° hőmérsékleten kifogástalanul megy. A pörkölésnél keletkező fémoxidok bázikus volta miatt idegen ágyként 1—1,5 mm maximális szemcsenagyságra őrölt dolomitot, használtunk, amelyből a 0,2 mm-nél kisebb szemcséket levegőáram segítségével előzetesen eltávolítottuk. A dolomitágyat fluidizálás közben gázlánggal hevítettük fel 700 C°-ra, majd a láng eloltása után megkezdtük az adagolást. A pörkölés folyamata simán megindul. Folyamatos adagolás közben a dolomitágyat fokozatosan eltávolítottuk az ürítőcsövön át. Az így kiürített dolomit közé ólmos pörk is keveredik és ezért ezt nem szabad újból felhasználni más reaktor felfűtéséhez, hanem célszerűen a pörk továbbfeldolgozásához kell beosztani pótlékként,