147096. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a hajas fejbőr gombás betegségei elleni gyógyszer előállítására

Megjelent: 1960. június 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.096. SZÁM 30. h. 1—8. OSZTÁLY — FA-385. ALAPSZÁM Eljárás a hajas fejbőr gombás betegségei elleni gyógyszer előállítására Feltalálók: Dr. Farkas Lilli orvos (20%), dr. Flórián Ede orvos (20%), Horváth György bakteriológus, (15%), Keresztes Árpád vegyészmérnök (15%), és Szegő Miklós vegyészmérnök (30%), valamennyien budapesti lakosok ...... A bejelentés napja: 1958. december 16. Ä hajas fejbőr mikrosporia, triohopthytia és favus nevű fertőző betegségeit, mint ismeretes, a hajszál belsejében élősködő Mikrosporon, Trichophyton és Achorion gombafajok okozzák. Az említett betegségek gyógykezelésére irányuló; eddigi kísérletek során kipróbált különféle fertőtlenítő és gombaölő hatású szerek, mint pl. szerves higanyvegyületek, szervetlen és szerves halogénvegyületek, kvaternér ammóniumsók (cetil-trime'til-ammóniumbromid, n-hexadecil-piridiniunibromid, n-hexadecil-nikotinsav-dietilamid-bromid stb.) benzoesavszármazékok és hasonlók, saját vizsgálataink és a szakirodalom közlései szerint nem. bizonyultak kellő hatásúaknak, sem kémcsőben (in vitro) nem ölik el a hajszálban élő kórokozó gombákat, sem in vivo nem képesek a betegséget befolyásolni. Azt találtuk, hogy az említett, gyógyszeres kezeléssel eddig úgyszólván befolyásolhatatlan gombás betegségek gyógykezelésében, jó eredmények érhetők el olyan heterociklusos tercier aminokból származtatható jó emulgáló hatású kvaternérsók alkalmazása útján, amelyek a heterociklusos gyűrűben halogénatommal vannak helyettesítve és amelyek nitrogénatomjához; lehetőleg hosszú 14—18 szénatomos alkilláne kapcsolódik. Minthogy azonban a legtöbb ilyen vegyület hideg vízben való oldhatósága kedvezőtlen, az oldódást elősegítő idegen anyagok alkalmazása pedig a hatásosság szempontjából is hátrányos, kísérletet tettünk arra, hogy az említett halogénezett gyűrűs, hosszúláncú kvaternérsók e hátrányait ugyancsak halogénezett heterociklusos tercier bázisokból származó, rövidebb (8—12 szénatomos) alkilláncú, önmagukban is fungicid és baktericid hatású, de vízben jól oldódó hasonló kvaternérsókkal való kombinálás útján küszöböljük ki. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy különböző lánchosszúságú egyenes alkilláncú, halogénezett heterociklusos; gyűrűs kvaternérsók ilyen kombinációi nemcsak a. hideg vízben való oldhatóság és egyéb fizikai tulajdonságok (pl. leöblíthetőség, fagyállóság, emulgálóképesség) szempontjából mutatnak igen számottevő előnyöket, hanem az említett gombás haj betegségek elleni gyógyhatás tekintetében is. felülmúlják — valószínűleg a kisebb ingerlőképesség és az egyenletesebb behatás következtében — a csupán hosszú alkilláncú halogénezett heterociklusos kvaternérsókat tartalmazó készítményeket. A találmány értelmében tehát oly módon állítunk elő1

a hajas fejbőr említett gombás betegségeinek gyógykezelésére kiválóan alkalmas készítményeket, hogy valamely .gyűrűben halogénezett heterociklusos tercier bázist — célszerűen a 3-helyzetben halogénezett piridint, pl. 3-brómpiridint vagy ennek valamely származékát — egy vagy több féle 8—12 szénatomos egyenesláncú 1-halogénalkil és, egy vagy több féle 14—18 szénatomos egyenesláncú 1-halogénalkil elegyével, önmagában ismert módon kvaternérsó-keverékké reagáltatunk. E reakció során a halogénezett he^terociklusos tercier bázist legalább egyenértékű mennyiségben, célszerűen 10% körüli, de legfeljebb 30%-os feleslegben alkalmazzuk. Az ily módon kapott kvaternér sóelegyet dolgozzuk azután, fel tovább, az említett gyógyászati célra alkalmas alakú készítményekké (oldat, emulzió, gél, kenőcs stb.). A készítmény felületaktivitásának és; optimális hatóképességének megtartása érdekében tapasztalataink szerint igen lényeges az, hogy a hatóanyag elkészítése, tisztítása és továbbfeldolgozása során a lehetőséghez képest kerüljük a hatóanyagok kristályos vagy amorf szilárd alakban történő kiválását, mert ez csökkenti annak hatásosságát. Ezen aktivitáscsökkentő hatásnak a mechanizmusa még nincsen felderítve, de e hatás kísérletileg biztosan kimutatható. Ezért a fenti módon előállított kvaternér sóelegy tisztítását a találmány értelmében, célszerűen oly módon végezhetjük, hogy a kvaternérezési reakcióelegyhez a felületaktivitást csökkentő, vízzel elegyedő szerves oldószert, pl. etil- vagy propilalkoholt adunk, majd vízzel nern, de a hozzáadott szerves oldószerrel elegyedő, a kvaternérsókat nem oldó és célszerűen 0,8-nál kisebb fajsúlyú szerves oldószert, pl. petrolétert, ezenkívül pedig kevés vizet vagy vizes al-