147088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés járművek, különösen vasúti kocsik futásminőségére jellemző objektív érték kísérleti megállapítására

Megjelent: 1960. június 15. OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.088. SZÁM 42. k. 20—29. OSZTÁLY — DE—298. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás és berendezés járművek, különösen vasúti kocsik futásminőségére jellemző objektív érték kísérleti megállapítására GANZ Vagon- és Gépgyár, Budapest Feltaláló: Destek Miklós oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. július 10. A találmány futóműből, járműszekrényből, vala­mint a futómű és a járműszekrény közé iktatott rugózásból álló járművek, különösen vasúti kocsik futásminőségére jellemző objektív érték, például mérőszám, vagy függvény kísérleti megállapítására való eljárás és berendezés. A járműiparnak egyik alapvető igénye oly mérő­szám vagy függvény megállapítása, amely alkal­mas arra, hogy járművek, különösen vasúti ko­csik futásminőiségét, vagyis pályán menet közben való viselkedését a pálya tulajdonságaitól gyakor­latilag függetlenül egyértelműen jellemezze és ezzel egyrészt a járműveket a futásminőség szem­pontjából összehasonlíthatóvá tegye, másrészt a szerkesztés számára támpontot nyújtson. A futásminőséget lényegében a jármű szerkeze­tének és a haladó jármű alatt deformálódó pálya geometriai és kinetikai tulajdonságainak kölcsön­hatása határozza meg. E kölcsönhatás számszerű kifejezése és a kölcsönhatásra jellemző érték kí­sérleti megállapítása végett mind ez, ideig kétféle­képpen jártak el. Az egyik eljárás szerint a járművet mérésre ki­jelölt pályaszakaszon .menesztették és a jármű­szekrény valamely pontján elhelyezett gyorsulás­mérő műszerekkel fölrajzolták a járműszekrény kérdéses pontjának a pálya síkjára merőleges és a pálya síkjában a pálya irányára harántirányú gyorsulásait. A gyorsulási diagramokból megálla­pították a 'kétféle gyorsulás frekvenciáját és ampli­túdóját, majd ezeket az értékeket élettani tömeg­kísérletek alapján fölállított empirikus képletbe helyettesítve kiszámították az. úgynevezett „jósági szá.m"-ot. A másik ismert eljárás abban állt, hogy az előre kijelölt pályaszakaszon menesztett jármű jármű­ezekrényének három különböző pontján összesen hat gyorsulási diagramot regisztráltak, ezeket élet­tani tömegkísérletek eredményeinek alapulvételé­vel súlyozták és végül a jármű futásmmőségére irányadónak tekintett egyetlen mérőszámmá érté­kelték ki. Mindkét ismert eljárás közös vonása, hogy a jellemző érték meghatározásakor csak a vizsgált jármű mozgásait vették figyelembe, de figyelmen kívül hagyták a jármű mozgásait gerjesztő pályá­nak ebből a szempontból jellegzetes tulajdonsá­gait, vagyis a futástninőséget befolyásoló és fen­tiekben említett két tényező egyikét. Nyilvánvaló, hogy emiatt különböző pályákon és/vagy külön­böző időpontokban végzett mérések eredményeinek számszerű összehasonlíthatósága már eleve ki volt zárva, jóllehet a futásminőségre jellemző mérő­szám vagy függvény megállapításának éppen ez volna elsőrendű célja. A találmány célja a fentiekben körvonalazott hiány pótlása, nevezetesen oly jellemző érték meg­állapítása, amely a jármű futásminőségét a pályá­tól függetlenül jellemzi és így különféle pályá­kon tetszőleges időpontban bármilyen járművön végzett mérések eredményeit összehasonlíthatókká teszi. A találmány alapja az a felismerés, hogy erre lehetőség van, ha a vizsgált jármű menet közr­beni mozgását nem önmagában, hanem viszonyí­tási alapként (etalonként) elfogadott oly jármű mozgásához viszonyítva értékeljük ki, amely a vizsgált járművel együtt halad. Minthogy a pálya, különösen a vasiiti pálya dinamikus deformáló­dása és így iengésgerjesztő hatása nagymértékben függ a pályán haladó jármű tengelyelrendezésétől és keréknyomásaitól, célszerű, ha a viszonyítási jármű tengelyelrendezése és keréknyomása azo­nos a vizsgált jármű megfelelő adataival. Nyilván­való, hogy ilyen körülmények között a pálya len­gésgerjesztő hatása a vizsgált járművön és a viszo­nyítási járművön azonos módon érvényesül, eset­legességi jellege tehát a két jármű egymáshoz vi­szonyított mozgásában tényezőként már nem sze­repel, vagyis a két. jármű mozgásának viszonya

Next

/
Oldalképek
Tartalom