147081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mákszecskából mákalkaloidok kivonására

O Megjelent: 1960. június 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.081. SZÁM 12. p. 11—17, OSZTÁLY — AA—417. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás mákszecskából mákalkaloidok kivonására Feltalálók: dr. Gerecs Árpád, Zsadon Béla, Libor Oszkár A bejelentés napja: 1959. július 6. Ismeretes, hogy 1930 óta, amikor Kabay a mákalkaloidoknak mákszecskából történő kivonására vonatkozó szabadalmát bejelentette (Magy. Szab. 89 464. 1930., és Magy. Szab. 109 788. 1934.), mindenütt elterjedten alkalmazzák a vizes extrakciót adalékanyagokkal vagy anélkül. Adalékanyagként kevés nátriumbiszuliitot szoktak használni, főképp az: extraktlé penészesedésének megakadályozása céljából, de eljárnák úgy is, hogy kevés kalciumhidroxidot adagolnak a vízhez, amellyel az extrakciót végzik, és ebben az esetben a magas pH a fenolos jellegű morfin oldódását a vízben elősegíti. A víz kétségtelenül a legolcsóbb oldószer, de a tapasztalat előtérbe hozta azokat a hátrányokat, amelyek a víznek mint extraháló szernek alkalmazásával járnak. Ezek között említendő elsősorban az, Ihogy a vízben nemcsak a morfin és a mellékalkaloidok oldódnak, hanem nagy menynyiségű egyéb anyag is kioldódik a drogból, olyannyira, hogy az alkaloidoknak az összes extrakt anyagra vonatkoztatott aránya 1—1,25%. A másik hátránya a víznek mint oldószernek az, hogy erősen megduzzasztja a drogot és ennek következtében az alkaloidok kioldódása a lassú diffúzió miatt lassan megy végbe. Hátránya végül a víznek mint extraháló szernek az is, hogy nagy lévén a párolgáshője, a bepárlási költségek igen nagyok. Fentiek miatt jutott előtérbe az utóbbi időben az a törekvés, hogy a mákalkaloidok extrakcióját más, szelektívebb oldószerrel oldják meg. Eme törekvések közül az izobutanollal történő extrakció érdemel említést (C. L. Mehltretter, F. B. Weakley I. Am. Pharm. Assoc. 46. 193—196. 1957.), amit oly módon végeznek, hogy az izobutanolhoz adott ammóniával szabadítják fel a morfin-bázisokat a drogban levő sóikból. Kísérleteink során azt találtuk, hogy 1—3 szénatomot tartalmazó vízzel elegyedő és víztartalmú szerves oldószerekkel a mákalkaloidok igen jó hatásfokkal kivonható a mákszecskából, anélkül, hogy azokat a drogban levő' sóikból, pl. ammóniával felszabadítanók. Azt találtuk továbbá, hogy a víztartalom változtatásával szabályozhatjuk az extraktleben levő összes extrakt anyagnak és mákalkaloidoknak arányát amellett, hogy az alkaloidok mindig gyakorlatilag teljes mértékben az extraktlébe mennek át. Ily módon a víznél sokszorosan szelektívebb, az izobutanolnál pedig olcsóbb oldószerrel végezhetjük el az alkaloidok kivonását. Az extrakciőhoz acetont, metilalkoholt, etilalkoholt használhatunk. Célszerűen vizes acetonnal végezzük az extrakciót, mert ennél az oldószernél tudjuk legelőnyösebben szabályozni az oldószer víztartalmával az alkaloidok és az összes extrakt arányát az alkaloidok teljes kivonása mellett. Így pl. 60 térf.%-os acetonnal ellenáramú extrakcióval olyan extrahált oldat nyerhető, melynek 100 ml-ében 0,38—0,40 g morfin van és melyben a morfintartalom az összes extrakt anyagra vonatkoztatva 4—5%, 80 térf.% aceton esetében pedig meghaladja a 8%-ot, de elérheti a 9%-ot is. Ha pedig az így kapott vizes acetonos extraktlevekről az acetont ledesztilláljük, olyan vizes extraktumokhoz juthatunk, amelyek 100 ml-ében 60%-os aceton esetében 0,8—0,9 g alkaloid, 80 százalékos aceton esetében pedig 0,9—1,0 g alkaloid van. Magától értetődő, hogy ilyen morfinkoncentráció és ilyen kedvező morfin-összextrakt^ arány esetében a feldolgozás is egyszerűbb úton végezhető el, mint vizes extrakció esetében. Előnye a vizes aceton alkalmazásának az is, hogy az aceton regenerálása egyszerűbb, mint az izobutanolé, mivel vízzel azeotropot nem képez és így egyszerű, közönséges nyomáson végrehajtott desztillációval gyakorlatilag teljes mértékben regenerálható, és az, hogy az így kapott aceton minden további nélkül újabb extrákcióra felhasználható. Kísérleteink tanúsága szerint acetanon kívül előnyösen használhatunk vizes etilalkoholt vagy metilalkoholt is. így egyszeri extrakciónál a morfin koncentrációja az, összes extraktra vonatkoztatva 25%-os etilalkoholnál 4—4,5%, 25%-os metilalkohol esetében pedig 3—3,5%.