147067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos szénelektródák és szénérintkezők előállítására

Megjelent: 1960. június 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.067. SZÁM 21. d1 . 59-68. OSZTÁLY — TI-87. ALAPSZÁM Eljárás elektromos szénelektródák és szén érintkezők előállítására Tímár János lakatos, budapesti lakos A bejelentés napja: 1959. március 13. Az ipar számos területén nagy mennyiségben hasKnálnak szénből készített anyagokat, pl. elekt­romos olvasztóknál, reflektoroknál az ív képzésére szénelektródákat. Az elektromos iparban motorok­nál, dinamóknál és egyéb területen a csúszó érint­kezőkre szénkeféket. Mindkét területen a felhasz­nálásnál adott és előírt igényeket kell kielégíteni mind az anyag minőségénél, mind a formai kivite­leknél. A szeneket ezeken a területeken a magas olvadáspont és a viszonylag jó vezetőképesség miatt alkalmazzák. Csúszó érintkezőknek pedig jó súrlódási tényezői miatt, amely tulajdonsága egyéb mechanikai területeken is, pl. csapágy, csapágy­kenőcs való. felhasználásra is alkalmassá teszi. Az előírt követelményeket természetesen a szén­nek nem minden, a természetben előforduló alakja meríti és elégíti ki. A gyakorlatban a szén grafit formájában képzett alakja vált be legjobban és került felhasználásra. A grafit azonban természetes formájában csak egyes helyeken található és így a mesterséges előállítása került előtérbe elektro­termikus eljárással, ami azonban elég költséges. Önmagában a. grafit sem alkalmazható, mert mind az elektródáknál, mind a szénkeféknél mechanikai igénybevételek is fellépnek és ezek kielégítésére kötőanyagokat és adalékanyagokat kell az alap­anyagba belekeverni. A cél ezen a területen, hogy az igényeket és kö­vetelményeket mind olcsóbban és gazdaságosabban előállított anyagokkal elégítsük ki. Ezt teszi lehe­tővé jelen bejelentés szerinti eljárás. Különböző szénféleségeket, mint magas kaló­riájú kőszén, hulladék grafit, koromszén, kátrány­szén, vízben kimossuk az oldódó anyagok eltávo­lítása céljából, majd iszapoljuk. Az, így képződött szénporokat a céloknak megfelelő százalékos arányban keverjük és homogenizáljuk. A homo­genizált porba a kívánalmaknak megfelelő kötő­anyagokat (colloid grafit, kátránypép, faszurok) adagolunk a megfelelő százalékos arányban. Az így kikészített keveréket granuláljuk és kiszárít­juk. Az így nyert anyag egy részét 8—12 I1 szemjcse­nagyságúra finomra őröljük és a durvaszemcséjű anyaggal összekeverve elektromos fűtésű sajtoló szerszámban 200—200 C° 'hőmérsékleten 400— 1200 cm2 /kg nyomással sajtoljuk. A kész sajtolt formadarabokat kiszárítjuk és elektromos kemen­cében, semleges gázatmoszférában 1000—1200 C° hőfokon izzítjuk, majd felületi kezelésnek vet­jük alá. Példaképpeni kiviteli eljárás csúszó szénkefék készítésére: 7800—8000 cal. értékű kőszenet durvára őrölünk, majd tiszta vízben kimossuk, iszapoljuk és- az; így nyert iszapot kiszárítjuk. Az előkészített cca 70% súlymennyiségű alapanyagba 6—22% normál gra­fitot adagolunk, majd kötőanyagként 3—5% bitu­ment, 4—6% gázláng-kormot és 1% magnézium sztearátot keverünk be egyenletes elosztásban. A még nyomokban jelenlevő nedvességet 80—100 C fokon eltávolítjuk. Az, így nyert termék 1/3 ré­szét golyós malomban finomra őröljük. A 2/3 rész eredeti szemcsenagyságban marad. A két részt összekeverjük és 0,5—3% bronzport adagolunk bele. Az így előkészített port 200—250 C°-ra mele­gített szerszámban kisajtoljuk. A kisajtolt darabo­kat elektromos kemencében hidrogén gáz atmosz­férában kokszosítjuk és a kész; darabok felületét, a kereskedelmi követelményeknek megfelelően ké­pezzük ki polírozással és galvanizálással. Fenti eljárással elkészített kísérleti darabok mind az elektromos, mind mechanikai követelmé­nyeket és előírásokat kielégítették. Természetesen a fent ismertetett eljárással elektródák is készít­hetők elektromos kemencékhez, vagy ívszén rudak ívlámpákhoiz a kiviteli alak változtatásával, pl. ív­szén esetén üreges kiképzéssel, amelybe a bél­szenet utólag vihetjük be. Elektróda esetén az igényeknek 'megfelelően a kívánt adalékanyago­kat is beadagoljuk az eljárás folyamán. Az eljárás előnye, hogy az olcsó és mindenhol könnyen hozzáférhető alapanyagból, mint pl. kő^ szénből, valamint a felhasználó területeken lel­hető maradék és hulladék anyagokból a viszonylag drága és nehezen hozzáférhető alapanyagból elő­állított termékkel egyenlő műszaki értékű ter­mékeket állíthatunk elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom