147059. lajstromszámú szabadalom • Égésimotoros hajtóberendezés sínjárművek forgóalvázában

iviegjeieiiL. xv\ju. j umuo u. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.059. SZÁM 20. d. 29—31. OSZTÁLY — SCHI—49. ALAPSZÁM Égésimotoros hajtóberendezés sínjárművek forgóalvázában Institut für Schienenfahrzeuge, Berlin-Adlershof, Feltalálók: Klinke Georg, Berlin-Mahlsdorf, és Wächter Arthur, Wildau A bejelentés napja: 1958. október 9. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1958. március 5. A találmány tárgya a hajtó berendezések elhelyezése sín járművek forgóalvázában, akár mechanikai, akár pedig hidraulikai úton történik az erőátvitel a •motorról a tengelyekre. Már igen sokféle szerkezetű motoros vasúti kocsi ismeretes, amelyek hajtása égésimotorral és ehhez tartozó hajtóművel történik. Ezeknél a motorkocsiknál az elrendezés legtöbbször olyan, hogy a forgóalváz kereszttartója a motort és a hajtóművet (sebességváltót) egymástól elválasztja, ez a tartó tehát a motor és a hajtómű között van. Ennél a megoldásnál azonban a motor és a sebességváltó, valamint ez utóbbi és a tengely haj tómű közötti erőátviteli szervek elkészítése nehézségekkel jár, amelyek kiküszöbölése csak igen nagy ráfordításokkal (befektetési költségekkel) lehetséges. A forgóalváz jo futási tulajdonságait biztosító szerkezeti elemek ugyanis a fent említett kivitelnél legtöbbször nem alkalmazhatók, ami többek között oda vezetett, hogy viszonylag igen magas elhelyezésű forgáscsapokat kellett alkalmazni. Az ilyen szerkezeteknél azonban főleg indulásnál és erős fékezésnél a forgóalváz tengelyeinél egymástól eltérő tengelynyomások adódnak, miáltal a forgóalváz billenősre hajlamos. Ha viszont a szerkezet olyan, hogy a forgáscsap mély elhelyezésű, akkor kereszttartót és az úgynevezett bölcsőt csak bonyolult szerkezettel és nehéz kivitelben sikerül elkészíteni. További hátrány, hogy a megállapított illetve szabványosított méretek betartása is nehézségeket okoz, amennyiben pl. a tengelytávolság ismert módon 4,5 m-nél nagyobb nem lehet. Ismeretesek már forgáscsap nélküli forgóalvázak, amelyek célja az említett erőátviteli szerveknek egymással és a kereszttartóval való hátrányos kereszteződésének elkerülése, melyeknél mélyen elhelyezett átvivő alkatrészeket alkalmaznak a vontatásnál és fékezésnél keletkező erők felvételére. Ezeknél a forgóalvázoknál azonban nemcsak a középen egyébként elhelyezkedő forgáscsap, hanem a függesztő mérleg is hiányzik, a kocsiszekrény és a forgóalváz közötti forgáspont tehát ideális ugyan, de ezek a szerkezetek nem alkalmasak arra, hogy teljes mértékben helyettesítsék a forgáscsappal és mérleggel ellátott kiviteleket. A forgáscsap nélküli forgóalvázak ugyanis nem teszik lehetővé a forgóalváz és a kocsiszekrény közötti oldalirányú játékot, vagy rugózásuk túlságosan kemény, ami főleg motorkocsiknál nagyon hátrányos. Általában véve megállapítható tehát, hogy ezekkel az ideális forgáspontú alvázakkal a motoros sínjárművek megkívánt jó futási tulajdonságait nem lehet elérni. A jelen találmány célja a nagyobb teljesítményű haj főegységeket is a forgóalvázban olyképp' elhelyezni, hogy a jármű megkívánt jó futását biztosító szerkezeti részek nehézség nélkül legyenek beépíthetők, emellett pedig a teljes szerkezethez beleértve az erőátviteli részeket is, jól lehessen hozzáférni. Célja továbbá a találmánynak, hogy lehetőleg a teljes kocsiszekrénymagasság az utasok elhelyezésére vagy más szállítási célokra rendelkezésre álljon, ami azt jelenti, hogy a hajtó berendezés részei nem nyúlnak túl a motorkocsi padlóján. E célokat a találmány értelmében olyképp érjük el, hogy a szükséges hajtóteljesítményt két önmagában is teljes berendezéssel létesítjük, e berendezések mindegyike tehát motorból, sebességváltóból és tengelyhajtóműből áll. Ha a berendezést ily módon két részre osztjuk, akkor azt érjük el, hogy egyik motorhoz és egyik sebességváltóhoz sem tartoznak oly alkatrészek, amelyek összeköttetést létesítenének a forgóalváz közepén át, mert mindkét berendezés motorja és sebességváltója az egyik tengely két oldalán helyezkedik el. A teljesítményt a sebességváltóról a közte és a motor között levő tengelyhajtóműre visszük át, de ez utóbbi a forgóalváz közepének másik oldalán is lehet.