147050. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú berendezés

Megjeleni: 19^0. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.050. SZÁM 59. b. OSZTÁLY — SE—740. ALAPSZÁM Szivattyúberendezés Sebők Andor oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. április 5. Ismeretes olyan szivattyúberendezés (141 404. sz. magyar szabadalom), amelynél a lábszelep kiküszöbölése mellett a szivattyú szívóoldala folyadékot tartalmazó zárt edénnyel közlekedik és az üzemi idő vagy annak egy része alatt a folyadék elszívásával depressziót létesít. Ennél az ismert és elterjedt berendezés a szivattyú szívóvezetékébe iktatott zárt tér teljes egészében a szivattyú szintje felett van elhelyezve. Ez több hátránnyal jár; egyik az, hogy a szívócső kitorkolása és a szivattyú csatlakozása között tetemes nívókülönbség van, miáltal a manometrikus szíyómagasság feleslegesen megnövekedik; a másik az, hogy a szükségszerűen nagyméretű, nagy alapterületet elfoglaló tartályok helyszükséglete — különösen nagyobb szivattyúknál — sokszor lehetetlenné teszi az ilyen berendezések alkalmazását. Ismeretes továbbá olyan szivattyúberendezés is, amelynél a zárt tér nagy része a szivattyú szintje alatt van ugyan, de melynél a szivattyú szívócsonkjával a zárt térnek nem az alsó, hanem a felső része van összekötve. Ezenkívül ezen a csövön — a zárt térbe lépése utáni helyén — kis nyílások vannak, melyek által a cső belső része a zárt térrel közlekedik. Ez hátrányos, mert a szívócsövön elhelyezett kis nyílások a legkisebb tisztátalanságra — élővízátemelésnél, vagy szennyvízátemelésnél — eltömődnek és így az egész berendezés üzemképtelenné válik. Ugyanis az eltömődés következtében a légszivattyú-hatás nem fejlődhet ki és a vízszállítás nem indulhat meg. A jelen találmány alkalmazásával a zárt térben — a továbbiakban szívólégüstben — helyetfoglaló és az üzem kezdetén atmoszferikus nyomású levegőt, nem szállítja el a szívólégüstből, hanem éppen ezt a levegőmennyiséget használja fel a víz felemelésére, annak oly mértékű expandáltatása — kiterjesztése — útján, hogy az alacsony nyomás alatt álló szívólégüst képes legyen a medencéből a nagyobb nyomás alatt álló folyadékot felszívni. A találmány szerinti berendezésnél a szivattyú szívóvezetékébe iktatott szívólégüst teljes egészében a szivattyú szintje alatt van elhelyezve, vagy csupán annak felső része van a szivattyúval egyvonalban, s így a szivattyú, illetőleg annak egy része üzemen kívül is víz alatt áll, ezenkívül a csupán felesleges bonyodalmat és súlyos hátrányt jelentő légszivattyú megoldást elhagyja, miáltal az üzem kezdetén is és egész tartania alatt is kizárólag mint vízszivattyú működik. A találmány szerinti berendezés külön lábszelep alkalmazását feleslegessé teszi. A találmány szerinti berendezésnek a leírt berendezések felett a következő előnyei vannak: 1. Annak következtében, hogy a szívólégüst, illetőleg a benne levő szívócső felső nyitott végződése a szivattyúval egyvonalban, vagy pedig alatta van, a szívómagasság kisebb, mint az eddig használt , berendezéseknél — ahol a szívótartály űrtartalmát a szivattyú feletti térben kellett elhelyezni —, s ezáltal a szívólégüst űrtartalma sokkal kisebbre vehető, minthogy ez az; űrtartalom a manometrikus szívómagassággal nem lineárisan, hanem annál fokozottabban, mégpedig 10/10-h arányban csökken, ahol h: a manometrikus szívómagasság. 2. A tartályok — szívólégüstök — alapterületi méretei is lényegesen kisebbek, nem csupán a kisebb űrtartalom miatt, hanem elsősorban azért, mert a találmány szerinti szívólégüst a szívócső hosszában cső alakban, illetőleg egyik kiviteli változat szerint — hosszú főténgelyű henger alakjában képezhető ki. 3. Fentebb közöltek következtében a 6—8 méternél mélyebb szintről való vízkiemelés folytán szükségessé váló akna mélységi és oldalméretei jelentősen csökkennek s azzal együtt az aknaépítés költségei is. Ugyanez az előny mutatkozik akkor is, ha az üzembiztonság fokozása érdekében a szivattyút a kiemelendő vízszint alatt külön aknában kellene elhelyezni. Minthogy a találmány szerinti berendezés egyenértékű ezzel a ráfolyásos rendszerrel, annak alkalmazása esetén az akna építése elmaradhat és költségei megtakaríthatók. 4. A találmány szerinti berendezés a szívólégüst és a későbbiekben leírt visszatöltőtartály méreteinek csökkenése, valamint a tartályoknak a fentiekben ismertetett kialakítása következtében előálló sokkai kisebb helyszükséglet miatt, a bevezetésben ismertetett berendezéssel szemben nemcsak a kisebb, hanem a közepes teljesítményű szivattyúkhoz is alkalmassá válik, sőt olyan nagyteljesítmé-