147035. lajstromszámú szabadalom • Rezgőkondenzátor segédfegyverzettel és hozzávaló kapcsolások

Megjeleni: l'JfiQ. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.035. SZÁM 21. e. 29-36- OSZTÁLY — NA—545. ALAPSZÁM Rezgőkondenzátor segédfegyverzettel és hozzávaló kapcsolások Natonek László elektromérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. augusztus 27. A találmány tárgya rezgőkondenzátor, amely a mérendő egyenfeszültség váltófeszültséggé való át­alakítására alkalmas két fegyverzeten kívül egy harmadik, segédfegyverzettel van ellátva. A talál­mány az ilyen rezgőkondenzátor kapcsolásaira is kiterjed. A nagy bemenő ellenállású egyenáramú cső­voltmérők egyik ismert megoldása a rezgőkonden­zátoros feszültségátalakítóval működő berendezés. A találmány részletesebb magyarázatára szol­gálnak a csatolt rajzok, amelyeken az: 1. ábra az ismert rezgőkondenzátor elvi felépí­tését, a 2. ábra a rezgőkondenzátorral működő ismert egyenáramú csővoltmérő vázlatos rajzát, a 3. ábra a találmány szerinti rezgőkondenzátor egy példaképpeni kiviteli alakját, a 4. ábra egy a találmány szerinti rezgőkondenzá­torhoz való példaképpeni kapcsolás és az 5. ábra pedig a találmány szerinti rezgőkonden­zátorhoz való más kapcsolás példaképpeni kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábrán az 1 elektromágnes felett van a 3 rugalmas tartó kifeszítve. Erre van felerősítve a 2 vaslemez és a 24 mozgó elektród, amely a 25 mérőelektróddal működik együtt. Utóbbi kettő képezi a rezgőkondenzátor mozgó, ill. álló fegy­verzetét. Ha az 1 elektromágnes tekercsén váltó­áram folyik át, akkor a 2 vaslemezre gyakorolt erőhatás következtében a 3 rugalmas tartó a rá­erősített 4 elektróddal együtt a váltóáraimnak meg­felelő ütemű és amplitúdójú periodikus rezgő­mozgást végez, aminek következtében a rezgő­kondenzátor kapacitása a mozgásnak megfelelően két szélső érték között ingadozik. Ha a rezgőkon­denzátor két fegyverzetére Q elektromos töltés jut, akkor a két fegyverzeten keletkező feszültség Q E=_ Ha a C kapacitás periodikusan változik, akkor az E feszültség a kapacitás változásának megfelelő ütemben ingadozik, amely ingadozás annál nagyobb lesz, minél nagyobb a Q elektromos töltés és mi­nél nagyobb a C kondenzátorkapacitás ingadozása. Ilyen módon az E egyenfeszültség egy része, még­pedig annál nagyobb része, minél nagyobb a ka­pacitás ingadozás szélső értékeinek aránya, át­alakul váltófeszültséggé. Ha tehát a periodikus ka­pacitásingadozás mértéke állandó, akkor a rezgő­kondenzátor fegyverzetén előálló váltófeszültség nagysága a Q elektromos töltéssel arányos lesz. A 2. ábra ilyen rezgőkondenzátorral működő egyenáramú csővoltmérő leegyszerűsített elvi váz­latát mutatja. A 11 és 12 bemenőkapcsokra kap­csolt mérendő egyenfeszültségű áramforrás a 13 ellenálláson keresztül feltölti a 14 rezgőkonden­zátort, amelyen, a rezgéis ütemében, a töltéssel arányos váltófeszültség keletkezik. Ezt a váltófe­szültséget a 15 váltóáramú erősítő felerősíti, a 16 egyenirányító egyenirányítja és a 17 árammérőn átfolyó egyenáram az árammérő mutatóját kitéríti. Ha a 15 erősítő erősítése és a rezgőkondenzátor amplitúdója állandó, akkor a 17 műszer kitérése arányos a 11, 12 kapcsokon levő mérendő feszült­seggei. Az ilyen rezgőkondenzátorok hibája, hogy ha a kapacitásingadozás mértéke' valamilyen oknál fogva, pl. az elektromágnes váltóáramának következté­ben megváltozik, akkor a keletkezett váltófeszült­ség és így a 17 műszer kitérése, a mérendő egyen­feszültséggel már nem teljesen arányos, tehát a csővoltmérő már nem a helyes: értéket mutatja. A találmány ezen hiba kiküszöbölését célozza. A 3. ábrában példaképpen bemutatott 26 segédelekt­róda elhelyezésével, amely a 24 rezgő elektródá­val együtt egy segédkondenzátor két fegyverze­tét képezi, ennek a segédkondenzátornak a kapa­citása a 24, 25 rezgőkondenzátoréva] azonos arány­ban változik. A 24 és 26 fegyverzetek között a 8 telep a 7 ellenálláson keresztül, megközelítőleg állandó töltést biztosít, a keletkezett váltófeszült­ség az elmozdulással lesz arányos és így egyben alkalmas a rezgőkondenzátor amplitúdójának kons­tans értéken tartására. Egy példaképpeni áramköri elrendezést, a 4. ábra tüntet fel. A 24—26 fegyverzetek segédkondenzá­tort képeznek, amely a 27 ellenálláson keresztül a 28 áramforrásból állandó töltést kap. A 29 váltó­áramú áramforrás vezérli a változó meredekségű, egy vagy több elektroncsőből álló 30 erősítőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom