147023. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nátriumglutamát és glutaminsav előállítására

J Megjelent: 1960. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.023. SZÁM 12. q. 1—13. OSZTÁLY — MA—797. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás nátriumglutamát és glutaminsav előállítására Bejelentő: Cukoripari Kutatóintézet és Erjedés ipari Kutatóintézet Feltalálók: Dr. Magyar Károlyné vegyész, Hersiczky Albert vegyészmérnök, Simonyi Miklósné vegyésztechnikus, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. július 8. Glutaminsav és glutamátok előállítására számos eljárás ismeretes. Az eljárások búza-, vagy tengeri­sikérből (glutén), Steffen-oldatból, szójababból és tengeri moszatokból indulnak ki. A különböző természetes kiindulási anyagokat a fehérjék le­bontása céljából ásványi savakkal hidrolizálják. A hidrolizátumból a glutaminsav több úton nyer­hető ki. A használt eljárások három nagy csoportba sorolhatók: 1. Semleges eljárás, melynek lényege, hogy a savas hidrolizátumot semlegesítik, szűrik, bepárol­ják, a szervetlen sófelesleget kristályosítják és újabb szűrés után az oldatot pH 3,2 izoelektromos pontra beállítva a nyers glutaminsavat kikristá­lyosítják. A kristályosítás kivitelezésének időtar­tama legalább 48—72 óra. A kivált nyert gluta­minsavat kiszűrve, újból oldják, pH 6,7 mellett bepárlással és kristályosítással nyerik a nátrium­glutamátot. 2. Sasav eljárás. A hidrolizátumokat nem semlege­sítik. A savfelesleget betöményítés közben részben eldesztillálják, a glutaminsavat megfelelő derítés és szűrés után többnapi kristályosítással glutamin­savklórhidrát formájában nyerik. A glutaminsav klórhidrátból a sósavat anilines desztillációval sósavmentesítik. E két eljárás lényegében az izoelektromos pontra való beállításon alapuló elválasztáson nyugszik. Az ismétlődő bepárlások, derítések, szűrések és a többnapos kristályosítás miatt az átfutási idő hosszú, a kitermelés pedig igen rossz, pl. 14%. A savas oldatok a berendezéseket nagymértékben korrodeálják. 3. Ioncserélő1 gyantás eljárások. Több ilyen el­járás ismeretes. Freudenberg (Naturwissenschaften, 30, 87, 1942) Wofatit M gyengebázisú anioncserélő gyantát alkalmaz, A gyanta a hidrolizátumból a glutaminsavat és ászparaginsavat köti meg. A meg­kötöitt két aminosav sósav oldattal a gyantáról le­oltható. Tisselius, Drake, Hagdahl (Experimentia, 3, 651, 1947) az anioncserélő gyantát klorid for­mában alkalmazzák. Cannan (Biol. Chem. J 52, 411, 1944) Amberiiíe IR 4 jelzésű gyantát használ. Drake (Nature, 160, 602, 1947) szerint Amberlite IR 4 jelzésű •gyantával quantitative megköthető a glutaminsav és az aszparaginsav, amelyről az előbbi 0,05%-os ecetsavval, az utóbbi normál só­savval eluálható. Partridge és Brimley (Biochem. H. 44, 418, 1949) azt találta, hogy utóbbi eljárás nem megy kielégítően, na a gyanta szabad hid­i'oxil formában van. Az ismertetett ioncserélő gyantás eljárások hiá­nyosságaik miatt nem alkalmasak üzemi megvaló­sításra, így pl. a Drake által kidolgozott eljárás a következő hátrányokkal rendelkezik. Az ion­cserélő gyanta és a kinyert glutaminsav aránya 200 : 1, a hidrolizátumban jelen levő szervetlen anionok (klorid, szulfát) szennyezik a végtermé­ket, a híg eluálóoldat alkalmazása folytán igen híg glutaminsav oldatot nyernek, amelynek fel­dolgozása (bepárlása) körülményes és költséges. Találmányunk olyan eljárás nátriumglutamát és glutaminsav előállítására sikerből, amelynél igen egyszerű módon, aránylag kis mennyiségű ion­cserélő gyanta felhasználásával, olyan tisztaság­ban kapjuk, hogy a gyantáról eluált nátrium­glutamátot közvetlenül kereskedelmi célokra fel­használhatjuk. A találmány értelmében sikerből kénsavval ké­szített és semlegesített hidrolizátumból előbb ion­cserélő gyantával a szervetlen kationokat eltávo­lítjuk, majd a szabad aminosavakat és kénsavakat tartalmazó oldatot gyemgebázisú aniongyamtán ad­dig vezetjük át, míg a kénsav az elöljáróban meg­kötött aminosavakat kiszorítja, de a szulfátionok a gyantán megkötve, visszamaradnak. Ezután az aminosavakat tartalmazó oldatot olyan OH-ciklusban levő gyantáról vezetjük át, amely csak a nagyobb mértékben savanyú dikarbonsav aminosavakat köti meg, amikor is ezen a gyantán a glutamin­sav kötődik meg és végül a gyantáról a glutamin­savat nátronlúggal eluáljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom