147009. lajstromszámú szabadalom • Berendezés függvényábra, különösen csavarófeszültségi ábra felvételére

Megjelent: 1960. május 3). ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.009. SZÁM 42. d. 3—4. ©SZTÁLY — KI—402. ALAPSZÁM Berendezés függvényábra, különösen csavaréieszültségi ábra felvételére Király György oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. december 12. A természettudományok és a műszaki tudo­mányok vizsgálati és kutatási munkái során szá­mos esetben merül fel annak szüksége, hogy egy­mással függvénykap'csolatban álló változók válto­zásának lefolyása függvényábra alakjában legyen felvehető. Erőnek vagy elmozdulásnak az idő függ­vényében, erőnek elmozdulás függvényében való változása a legegyszerűbb esetei az, előforduló le­hetőségeknek, de a legkülönbözőbb leszármaztatott mennyiségeknek egymástól, vagy alapmennyisé­gektől való függését jellemző függvényábrák is gyakoriak. E függvények ábrázolása két, célsze­rűen egymásra merőleges tengely koordináta­rendszerében történik, ahol a változók értékét megfelelően választott hosszúságok (elmozdulások) képviselik. Az eddig alkalmazott megoldások a keresett függvényábrát papírra rajzolják fel oly módon, hogy az egyik változó értékétől függő el­mozdulást a papír, a másik változó értékétől függő és az, előbbire merőleges elmozdulást az, irón végzi. Lényegében egy tekintetbe lehet venni ezzel a megoldással azt, amelynél pl. a papírt kormozott lemez és az irónt tű helyettesíti, valamint azt a megoldást ahol a papír, az, irón, vagy mindkettő körpályán mozog. Mind ezek a megoldások bo­nyolultak és pontatlanok. A korszerű, statisztikus törvényszerűségek megállapítására történő vizsgá­lati módszerekhez azonban tömegvizsgálatokra alkalmasabb berendezés szükséges Példaképpen megemlíthető a képlékeny anya­gok csavaró feszültségi ábrájának meghatározása. A feladat a próbatestben fellépő csavarófeszültség és az elcsavarodási szög összefüggését ábrázoló függvényábra meghatározása. Erre a célra az irodalomból kétféle berendezés ismeretes. A Maack-féle plasztográf (Maack P.: Ziegelind. 5/1952/pp. 115—122) esetében a diagrampapírt kocsi hordja, melynek elmozdulása a motorral meghajtott befogófej elfordulásával arányos, A másik befogófej egyhelyben maradását kézzel utánafeszített rugó idézi elő, és az erő változását a rugó végéhez rögzített irón követi. Ez a mód­íszer nehézkes és lassú, a rugó kézi feszítése pon­tatlan. A Norton-féle készülék (Norton, F. II.: Refractories. New York, 1949. pp. 101—103) ese­tében egy kétkarú emelő egyik végére helyezett kormozott lemezre kerül a függvény ábra; a kétkarú emelő másik vége a motorról meghajtott befogófej elfordulásával aranyos elmozdulást végez. A másik befogófejjel közös tengelyen elhelyezett, hosszú kar végén tű van, mely a kormozott lemezre kar­colja a függvényábrát. Ez a módszer is, több pon­tatlanságot rejt; a függvényábra felvétele és ki­értékelése nehézkes. Tömeges vizsgálatokra e ké­szülékek egyike sem alkalmas. A találmány célja függvényábra nagysorozatú, pontos és gépies, fényképészeti vagy hasonló mód­szerrel való felvételének lehetővé tétele. A találmány tárgya berendezés függvényábra felvételére. A berendezés elvét az; 1. ábra mutatja. Az; 1 és 2 lemezek egymással párhuzamosan helyezkednek el. A lemezek mindegyikén 3, illetve 4 derékszögű kivágás; van, amelyek a lemezek alaphelyzetében fedik egymást. A két lemez mind­egyike egy-egy változó értékváltozásának meg­felelő elmozdulást, végez, amikor is a derékszögű kivágásoknak azok a szárai, amelyek a lemez el­mozdulására merőlegesek, egymás felett, elcsúsz­nak és a változó helyzetű 5 metszéspontot képe­zik. Az 5 metszéspont a keresett függvényábrát írja le abban a koordinátarendszerben, amelyet a lemezek alaphelyzetében a két 3, illetve 4 derék­szögű kivágás határoz meg. A lemezekkel pár­huzamosan elhelyezett fényérzékeny réteggel be­vont felületre megfelelő megvilágítás esetén a lemezek alaphelyzetéiben leképződik a koordináta­rendszer, mint a 3 és 4 kivágások képe, majd a lemezek elmozdulása során az; 5 metszéspont képe, vagyis a függvényábra. A berendezés egy példaképpeni kiviteli alakja a csavarófeszültségi ábra felvételére szolgáló csa­varószilárdság-vizsgáló gép, melyet a 2. ábra mu­tat be. A 21 próbatest a 6 csavarófej nyereg, 8 illetve 9 befogófejébe lesz, helyezve, tokmányok segítségével. A csavarófej et a motor­ból és hajtóműből álló 10 meghajtóegység for­gatja. A 9 befogófej és a 11 zsinórkerék közös tengelye a 7 nyeregben szabadon elforoghat. A 11 •_sinórkerékben van megerősítve a 12 húr egyik vége. A húr áthalad a 13 csigán és a másik vége sz 1 lemezbe csatlakozik. Ugyanebbe a lemezbe kapcsolódik a 14 dinamóméter-rugó, melynek má-

Next

/
Oldalképek
Tartalom