146987. lajstromszámú szabadalom • Erősítőkapcsolás impulzus-sorozatok alakhű átvitelére

Megjelent: 19R0. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.987 SZÁM 21. a2 . 18—20. OSZTÁLY — EE—651. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Erősítőkapcsolás impulzussorozatok alakhű átvitelére Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, Budapest Feltaláló: Hampel Antal villamosmérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1959. március 31. Impulzussorozatok erősítésénél a szokásos ellen­álláskapacitás (RC) csatolású erősítők csak korlá­tozásokkal használhatók fel. Nagy amplitúdójú im­pulzusok ugyanis túlvezérlik az ilyen erősítőket és olyan fokozatokban, ahol a rácsra kerülő im­pulzus pozitív előjelű, a kivezérlés rácsáramot indít ímeg. A rácsáram feltölti a rácskondenzátort, úgy, hogy a rácson negatív előjelű töltés lép fel. Ez a töltés a rácsot negatív irányban előfeszíti és ez az előfeszítés nagy kivezérlés esetén olyan nagymértékű lehet, hogy a cső anódáramát telje­sen lezárja. Ennek a lezárásnak az időtartama az ellenálláskapacitás csatolás időállandójától függ és msec nagyságrendű. Ha ezen az időtartamon belül újabb impulzus érkezik a rácsra és az kisebb amplitúdójú, mint az előbbi — túlvezérlést okozó — impulzus, akkor a cső ezt az újabb impulzust nem fogja erősíteni, mert az előző impulzus által a rácson okozott töltés a csövet még lezárva tartja. Ezt a jelenséget bénításnak, paralízisnek nevezzük. Az ellenállás-kapaeitásos csatolás e hibájának elkerülésére mindazokban a fokozatokban, ahol az erősítendő impulzus pozitív előjelű, egyenáramú csatolást alkalmaznak. Ilyen kapcsolási elrendezést mutatunk be az 1. ábrán. E megoldásnál azonban a (Vi) cső anódfeszültségének a változása meg­változtatja a (V2) cső munkapontját és így a kap­csolás erősen függ a csőparaiméterektől. További hibája a kapcsolásnak, hogy a Ci, C2, C3, C4 kondenzátorok miatt az átviendő hullámforma víz­szintes részei eltorzulnak, ami a további fokoza­tokban újabb bénításokat eredményezhet, hacsak nem használunk igen nagy kapacitásértékeket. A kondenzátorok miatt az átviendő jel differenciáló­dást szenved és a további fokozatokat olyan pola­ritással is vezérli, amilyenre azofk nincsenek mére­tezve. A 2. ábrán mutatjuk be egy négyszög-bemenő jel torzulásait az alkalmazott Cj, majd Ci és C2, azután Ci, C2 és C3, végül Cj, C2, C3 és C4 kondenzátorok hatására. Az ábrázolásiból kitűnik, hogy a negatívba menő csúcs egy következő foko­zatban — ahol az impulzus torzítás nélküli át­vitele csak negatív jel lépne fel —, a torzítás következtében mint pozitív jel érvényesül és az ilyen előjelű jelre nem méretezett fokozatot le­zárja. A találmány tárgyát képező megoldás az egyen­áramú visszacsatolás magában véve ismert eszkö­zét alkalmazza impulzuserősítő kapcsolásban s an­nak egyik lehető kiviteli alakját a 3. ábrán mu­tatjuk be. E megoldás, a (V2) cső> katódjárói — e kiviteli forma szerint közvetlenül — egyen­áramú visszacsatolást alkalmaz a (Vi) cső segéd­rácsára 'és ezzel az elrendezést függetlenné teszi a csőparaméterefctől és a tápfeszültség változásai­tól, így pl. ha a (Vi) cső anódfeszültsége meg­emelkedik, akkor a (V2) cső rácsfeszültsége — s ennek következtében katódfeszültsége is — pozi­tívabb lesz. Így pozitívabb lesz a (Vi) cső. segéd­rácsfeszültsége, megnő tehát a csőben folyó áram. A megnövekedett anódáram miatt azonban csök­kenni fog az anódfeszültség, tehát a visszacsatoló áramkör az eredeti feszültséghelyzetet állítja vissza. A kapcsolás további előnye a korábbi megoldá­sokkal szemben az, hogy csak két darab szűrő­kondenzátorra van szüksége az egyéb megoldások négy kondenzátorával szemben, így az átviendő hullámforma vízszintes részének torzítás nélküli erősítésére kiseibb kondenzátorok is elegendők, illetve ugyanakkora kondenzátorok alkalmazása esetén felére csökken a bénítási idő. A kapcsolás megépíthető úgy is, hogy a (V2) cső katódja csatolóelemek közvetítésével csatlakozik a (Vi) cső segédrácsára. A mellékelt 4. ábrán a találrríány szerinti egyen­áramú visszacsatolást alkalmazó többfokozatú im­pulzuserősítő lehető kiviteli alakját mutatjuk be, egyben a találmány szerinti elrendezés további előnyének ábrázolására. Az egymásra következő fokozatok katódkörébe helyezett C\ és C3 kon­denzátorok differenciáló hatását szokásosan alkal­mazott azon eljárás segítségével lehet kompenzálni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom