146982. lajstromszámú szabadalom • Szélessávú kompenzált erősítők amplitudókarakterisztikája egyenletességének javítására szolgáló elrendezés

Megjelent: 1960. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.982. SZÁM 21. a2

. 18-20. OSZTÁLY - EE-642. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Szélessávú kompenzált erősítők amplitúdó karakterisztikája egyenletességének javítására szolgáló elrendezés Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, Budapest Feltaláló: Kardoss István kutatómérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1959. március 13. Ügy erősítő-, mint mérőberendezésekben alkalmazott, széles frekvenciasávot átfogó erősítőknél nagy fontosságú a frekvenciaátvitel egyenletességének biztosítása az egész széles frekvenciasáv területén. A frekvenciatartomány szélesítésére különböző kompenzálási megoldások szolgálnak, ezek azonban több esetben azzal a hátránnyal járnak, hogy a frekvenciasáv szélesítése mellett bizonyos frekvenciáknál kisebb-nagyobb kiemelések vagy ún. leszívások — amplitúdónövekedések, illetve csökkenések — jelentkeznek, ami a berendezés kimenőfeszültség-ingadozásával jár. A találmányiban alkalmazott megoldás úgy az anód-, mint a katódkörben alkalmaz kompenzációt. Ezzel lehetővé válik az, hogy az anódköri kompenzáció következtében bizonyos frekvenciaértékeken jelentkező ún. leszívást a katódköri kompenzáció pontosan beállítható módon kiegyenlítse. Egy szélessávú erősítő frekvenciamenetének alakulását kompenzáció nélkül, illetve különböző kompenzációs megoldások alkalmazása esetén az 1. ábra görbéin, a találmány lényegét képező kapcsolási megcldást pedig a 2. ábrán mutatjuk be. Az 1. ábra 1. számú görbéje egy kompenzáció nélküli szélessávú erősítő frekvenciaátviteli görbéjét tünteti fel: az erősítő ily megoldás mellett csak aránylag keskeny frekvenciasáv egyenletes átvitelére alkalmas. A 2. számú görbe olyan megoldás eredménye, amikor csak katódköri LCR-kompenzáció kerül alkalmazásra: ez már a sávszélesség bizonyos javulását eredményezi. A 3. számú görbe soros anódköri kompenzáció alkalmazásával elért frekvenciaátvitelt ábrázol: viszonylag széles frekvenciasáv elérése mellett bizonyos frekvenciaértékeknél amplitúdócsökkenést jelentő leszívás jelentkezik. A 4. számú görbe végül azt az eredőt mutatja, amely a találmány szerinti megoldás értelmében anódköri soros^, és LCR-tagokból álló katódköri kompenzáció együttes alkalmazásának az eredménye: a bizonyos frekvenciaértékeknél jelentkező leszívást a katódköri kompenzáció által kiváltott kiemelés kiegyenlíti. A 2. ábrán a találmány lényegét alkotó megoldást egy lehető kiviteli alak útján mutatjuk be. Az erősítőcső anódkörébein az (Ra

) anódellenálláshoz csatlakozó (La

) indulkti vitás gondoskodik az anódköri kompenzációról. Az erősítőcső katódkörében az (R/f

) katódellenállással párhuzamosan e kiviteli alaknál a (C^) és (L&) tagok soroskapcsolása foglal helyet. E tagok értékének alkalmas megválasztásával az e tagok által eredményezett kiemelés pontosan az egyenetlenséget jelentő leszívás frekvenciaértékére helyezhető és a kiemelés mértéke tekintetében alkalmasan az (Rcs

) csillapítóellenállással szabályozható. A 3. ábrán bemutatott megoldás, mint összetettebb kiviteli alaknál a katódkörben LRC-tagokból álló összetett impedanciát alkalmazunk. Ilyen, illetve ezzel equivalens impedancia alkalmazása esetén az impedancia rezonáns frekvenciáinak és az ezen frekvenciákon mutatkozó jósági tényezőknek helyes megválasztásával elérhető, hogy a kívánt frekvenciákon a kellő mértékű kiemelés a szükséges korrekciót pontosan — és a különböző frekvenciákon egymástól gyakorlatilag függetlenül beállítható módon — végrehajtsa. Az alkalmazott reaktanciák számának növelésével a korrekció számára kihasználható rezonanciák száma növekszik. A találmány szerinti megoldást alkalmazó fokozat tehát olyan erősítőrendszerek frekvenciamenetének korrigálására is alkalmas, amelyeknél az adott sávszélességen belül egynél több leszívás jelentkezik. Ilyen erősítőrendszer frekvenciamenetét ábrázolja a 4. ábra, amelynek 5. számú görbéje a korrekció előtti, a 6. számú görbe pedig a katódköri korrekció utáni frekvenciaátvitelt tünteti fel; ezek mellett a fokozat még anódban kompenzálható. (Az ábráknál az egyenfeszültségű beállításokra nem voltunk tekintettel.)