146930. lajstromszámú szabadalom • Gőztéranalitikai készülék

Megjelent: 19fi0. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.930. SZÁM 42, 1. 4. OSZTÁLY — SCHE—87. ALAPSZÁM Gőztéranalitikai készülék Dr. Schulek Elemér egyetemi tanár, dr. Pungor Ernő docens és Trompler Jenő tud. kutató, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. december 22. , i A 'találmány gőztéranalitikai készülékeken való javításra vonatkozik. Az eddig használatos gázanalitikai készülékek folyadékigáz rendszerek gázfázisának analizálására nem voltak alkalmasak. TuHoimányos célokra éppen ezért kidolgoztunk egy oly készüléket, mely ily méréseket, tehát a gőztér analízisét is lehetővé teszi. E készüléket részletesen a Mikrochimica Acta c. folyóirat 1956-os évfolyama 1—6. számában az 1005—102,2. oldalakon ismertettük. Ezen ismertetett készülék lényegileg egy, a gőztér, ill. gőZr- vagy gázfázis létrehozását szolgáló részből, egy ahhoz tartozó termosztátból, egy a gőztérből való mintavétel foganatosítására szolgáló mérőbüretta-remdszerből, a kivett gáz:-, ill. gőzr minta vegyelemzésére szolgáló reaiktorcsőből és öblítőgázt szolgáltató gazomé tériből áll. Mindezen részek pontos leírása, szerepük ismertetése és működésmódjuk magyarázata az említett folyóiratban le van írva, jelen találmány ismertetésének keretében tehát csupán a lényeges részek oly mértékül ismertetésére szorítkozunk, mely a találmány megértéséhez szükséges. A jelen találmány ezen általunk kidolgozott gőztéranalitikai készülék oly értelmű javítására vonatkozik, hogy a készülék üzemszerű mérésekre ;s alkalmas legyen. A találmány elsősorban e készülék gőztér (gőz- vagy gázfázis) létrehozását szolgáló részét érinti. A találmányunk szermti gőztéranalitikai készülék a gőztér létrehozására szolgáló részben elhelyezett mind a folyadék, mind. a gőz, ill. gáz keverésére szolgáló eszközzel van jellemezve. Találmányunk értelmében ezenkívül szükség esetén a gőztér létrehozására szolgáló rész zárófolyadékát a .gőztértől egy közvetlenül a zárófolyadékra helyezett dugattyúval választjuk el. A találmányt részletesebben a mellékelt ábrák és azok leírása kapcsán ismertetjük. Az ábrák közül az 1. ábra az említett folyóiratban már leközölt gőztéranalitikai készülékeket ábrázolja vázlatosan, a 2. ábra a találmányunk szerinti keverő elrendezésére vonatkozó részletrajz, míg a 3. ábra a találmányunk szerinti dugattyú elrendezésére vonatkozó részletrajz. Az 1. ábrán (l)-gyel jelöltük a gőzteret előállító és magába, foglaló részt, (2)-vél a mérőbüretta-rendszert, (3)-mal a vegyelemzésre szolgáló reaktoresövet, míg az öblítőgázt szolgáltató gazométert nem tüntettük fel, csupán annak (4) csatlakozását a készülék többi részéhez.. A gőzteret előállító (1) rész az (5) záróedényből, a (6) üvegcsőből, az analizálandó anyagot tartalmazó (7) edényből, a (8) kapilláriscsőből, valamint a (9, 10) csaprendszerből és annak csatlakozásaiból áll. A (6) üvegcső úgy van a (7) edénybe beforrasztva, hogy a (6) üvegcső vége a (7) edény alsó végén túlnyúlik és ezáltal oly vályú keletkezik, melyben a vizsgálandó folyadék elhelyezhető'. A folyadék feletti tér a gőztér. E folyadék a (8) csövön keresztül vihető be és távolítható el. E cső azonban kapilláriscső lévén felhasználható — 'megfelelő mm beosztás rávezetése esetén — nyomás ellenőrzésére is. A (9, 10) csaprendszer úgy van kiképezve, hogy azon keresztül gáz vagy gőz áraanolhassék akár a (4) gazométervezetékből a (3) reaktorcső felé, akár pedig a (7). gőztérből a (3) reakitorcső felé. Az (5) edényben célszerűen higanyt helyezünk el záróíolyadékként. E higany a (2) bürettarendszerrel van összeköttetésben. A higany a (8) üvegcsőbe tud behatolni, a (6) üvegcső alsó végén levő kapillárison keresztül. Amint ezt említett publikációnkban is ismertettük, a (7) edényben levő folyadék felett elhelyezkedő gőzt oly módon vesszük a gőztérből meghatározott térfogatban ki, hogy először a gazométer segítségével a reaktorcső terében és a csővezetékben a (7) gőztér elzárása mellett állandó gázáramot létesítünk, a rendszert a (3) reaktorcsövön túl szívatjuk ímeg és beállítjuk az áramlást úgy, hogy a rendszerben .gyakorlatilag már ne legyen nyomáskülönbség a külső légnyomáshoz képest. Ekkor a (9, 10) csaprendszert kinyitva a (7) tériből gőzt, ill. gázt engedünk áramolni a (3) csővezetéken keresztül a (3) reaktorcső felé, ugyanakkor pedig a bürettarendszer megnyitása