146916. lajstromszámú szabadalom • Átkapcsoló, illetve hullámsáv-váltó nyomtatott áramkörökhöz

Megjelent: 19R0. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.916. SZÁM 24. a4 . 64—77. OSZTÁLY — OI-34. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Átkapcsoló, illetve hullámsáv-váltó nyomtatott áramkörökhöz ORION Rádió és Villamossági Vállalat, Budapest Feltalálók: Lun Károly szerkesztési osztályvezető, Nagy Ervin szerkesztési osztályvezető-helyettes, Papp László konstruktőr, Szabó Géza műszerész és Vereczky László konstruktőr, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. március 26. A' „nyomtatott áramkörök" összefoglaló néven ismert technológiai eljárást a híradástechnikai tömeggyártásban eddig csak azokhoz a készülék­részekhez, illetve fokozatokhoz használták fel, amelyeknél nincs szükség áraimköri elemek át­kapcsolására, mert az eddig használatos hullám­váltók, átkapcsolok úgyis csak közönséges huzalok segítségével voltak beköthetők. E találmány segítségével lehetővé válik, hogy a nyomtatott áramköröket több hullámsávos rádió­vevőkészülékek, többcsatornás televíziós vevők nagyfrekvenciás'. (ultra-nagyfrekvenciás) részeiben, vagy nyomógombos hangszínezetváltáshoz is fel­használhassuk. Ezt úgy érjük el, hogy az ismert módok valamelyike szerint elkészített nyomtatott áramkör alaplemezébe a megfelelő helyeken lyukakat készítünk, áttörve a vezetőréteget is, majd ezekbe a lyukakba szegecs alakú érintke­zőket nyomunk be a vezetőrétegeket hordozó felü­lettel ellentétes oldalról úgy, hogy az érintkezők csapja túlnyúljon a vezető rétegen, alkalmassá válva így arra, hogy forrasztással (akár mártó forrasztással is) fémes kötést létesíthessünk kö­zöttük. Az így kiképzett álló érintkezők felett pedig szigetelőanyagból való csúszkalemez hordja a rugózó mozgó érintkezőket, amelyek akár az egyes áUó érintkezők között létesíthetnek össze­kötést, akár pedig a csúszkalemezre szerelt különböző áramköri, vagy rezgőköri elemeket vál­takoztathatóan kapcsolnak rá az átkapcsoló, illetve hullámváltó egyes érintkezési pontjaira. Egy ilyen megoldás kiviteli példája látható az 1. ábrán oldalnézetben, míg a 2. ábrán felülnézet­ben, rádióvevőkésziülékek nagyfrekvenciás fokoza­tához alkalmazva, amelyiknél az átkapcsolandó ele­mek (tekercsek és kondenzátorok) rá vannak építve a csúszkaleniezre. Ennél a megoldásnál a szigetelőanyagból, pl. rétegelt papírbakelitből ké­szült 1— alaplemezen a szokásos eljárások vala­melyikével kiképezzük az áramköri 3— vezető­rétegeket (vezetősavukat), majd a hullámváltó­elrendezésnek megfelelő1 helyeken készített fura­tokba benyomjuk a 2— érintkezőszegecseket, a vezetőréteggel ellenkező oldalról. A 2—- érintkező­szegecseknek a 3— vezetősávokon túlnyúló végeit hozzáforrasztjuk a 3—vezetősávokhoz, szilárd, biz­tos fémes kötés létesítése céljából. A 2— érintkezőszegecsek lapos, széles fejéhez, mint álló érintkezőkhöz simulnak a 4— csúszka­lemezre erősített 5— érintkezőrugók. Ezekhez az 5— érintkezőrugókhoz vannak bekötve a hullám­sáv-váltáskor átkapcsolandó 6— antennatekercs, 7—- modulátortekercs, 8— oszcillátortekercs kive­zetései, továbbá a modulátorkör és az oszcillátor­kör 9— kiegyenlítő (trimmer-) kondenzátorai, amelyek szintén a 4— csúszkalemezre vannak erősítve. Hullámsáv-váltáskor a 4— csúszkalemez a rajz­beli helyzetéből jobbra-balra tolódik el, tetszés szerinti, pl. nyomógombos sáv-váltó szerkezet segítségével, ami egyszerűsítés kedvéért rajzon nincs feltüntetve, miként a 4— csúszkalemez vezetősínéi sincsenek. Minden, egyébként tetszés szerinti számú hul­lámsáv részére egy-egy külön 4— csúszkalemez hordja a vonatkozó rezgőköri elemeket, a 6—, 7—, 8— tekercseket és 9— kiegyenlítő kondenzátoro­kat, melyekből a rajzon csak egy sáv csúszka­lemeze van feltüntetve. Egy sáv bekapcsolásakor a venni kívánt hullám­sáv 4:— csúszkalemezére erősített 5— érintkező­rugók rácsúsznak a modulátor- és oszcillátor­áramkörök megfelelő 2— érintkezőszegecseire, mint álló érintkezőkre, míg a nem működő sávok 5— érintkezőrugói ekkor a 2— érintkezőszegecsek között vannak, vagy pedig egy lépéssel eltolt föl­delő, illetve rövidrezáró érintkezőszegecsekre, mint álló érintkezőkre feszülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom