146862. lajstromszámú szabadalom • Elektróda elektroncsövekhez, főleg elektronsugárral dolgozó elektroncsövekhez
Megjelent: 1960. május 3L ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.862. SZÁM 21. g. 1-16. OSZTÁLY — EE—268. ALAPSZÁM Elektróda elektroncsövekhez, főleg elektronsugárral dolgozó elektroncsövekhez Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltaláló: Winter Ernő mérnök, a Távközlési Kutató Intézet 2. sz. laboratóriumának munkatársa, budapesti lakos A bejelentés napja: 1955. március 16. Találmányunk tárgya egy tagból épült anód és rács, főleg elektronsugárral dolgozó elektroncsövekhez. , Elektroncsöveknél, így különösen elektronsugárral dolgozó elektroncsöveknél, pl. olyan elektroncsőnél, mint amilyet a „Nagymeredekségű erősítőcső" c. 146 103 lajstromszámú (EE—266 a. sz.) szabadalmunkban leírtunk szükség van arra, hogy a rács, pl. a vezérlőrács és az anóda a lehető legközelebb legyenek egymáshoz. Hivatkozott bejelentésünkben pl. azért van szükség erre, hogy a vezérlőrácsnak a virtuális katóda kialakításához szükséges effektív feszültségét könnyebben szabályozhassuk, hiszen ezen elektróda effektív feszültsége akár 100 Volt is kell, hagy legyen, míg a tényleges feszültsége nem lehet nagyobb a szokásos negatív előfeszültségnél. Ilyen esetékben mennél közelebb van a cső anódája, annál könnyebben érhetjük ezt el. Természetesen nemcsak ebben az esetben lehet erre a közelségre szükség, hanem pl. ultrarövidhullámú csövek esetében is. Találmányunkat tehát ilyen tekintetben nem korlátozzuk. Találmányunk értelmében a kitűzött célt úgy érhetjük el, ha. az anódát és a rácsot egy tagból készítjük. Találmányunkat részletesebben az alábbi leírás és a mellékelt ábrák kapcsán magyarázzuk. Az ábrákon azonos számok azonos alkatrészeket jelölnek. Az 1. ábra a találmányunk szerinti elektróda egyik példaképpeni kiviteli alakját tünteti fel. (2) jelöli az elektróda anódrészét, amely egy, pl. molibdénből, vagy nikkelből készült lemez. E lemezt egyik felén olymódon látjuk el szigetelő, pl. SÍO2, AI2O3 vagy BeO bevonattal (3), hogy az anódlemez egy része, pl. az (5) hely ne legyen bevonva. Ezután a szigetelő bevonatra egy fém, pl. molibdén-, vagy nikkel- (4) réteget viszünk fel. Ez képezi a rácsot. Az anód kivezetését (6)-tal, a rács kivezetését (7)-tel jelöltük. A 2a. és 2b. ábrák a találmányunk szerinti elektróda egy másik példaképpeni kiviteli alakját tüntetik fel, a 2a. ábra metszetben, a 2b. ábra pedig alulnézetben. Ez a kivitel az 1. ábra szerintitől abban különbözik, hogy a (4) rács az anódhoz (2) képest igen kicsiny. Két félből áll, amelyek egymással pl. a 2b. ábra szerint vannak összekötve és közösen a (7) kivezetővel ellátva. A 3. ábra egy kisebb elektródát mutat be példaképpen, amelynél a (2) anódrész kiképzése az előző1 ábrák szerintitől eltérő, míg a (4) rácsrész kiképzése hasonló lehet a 2b. ábra szerintivel. A szigetelő bevonat, pl. az SÍO2 az ismeretes párologtatási módszerrel vihető fel, felvihető azonban szerves sziliciumvegyületék, pl. tetraetilszilikát elégetése útján nyert Si02 füst lecsapatása útján is. Felvihető ezenkívül a szigetelő bevonat kataforetikus úton. AI2O3 esetében azt előállíthatjuk pl. oly módon, mint azt a 142 508 sz. magyar szabadalmunkban leírtuk, ill. a képződő Al203-t mindjárt le is csaphatjuk a (2) lemez megfelelő helyeire. A (4) fémbevonatot célszerűen párologtatás útján viaszuk fel. Gondosan kell ügyelni arra, hogy a szigetelőréteg tisztasága olyan legyen, hogy az tökéletes szigetelést biztosítson, tehát a (2) és (4) elekródarészek között átvezetés ne legyen. Megjegyezzük, hogy az. ábrák csupán példaképpeniek és azok nem jelentenék semmiféle korlátozást sem a találmányunk szerinti elektróda méreteire, sem az egyes elektródarészek vastagságának viszonya, sem pedig a szigetelő (3) bevonat és ezzel együtt a (4) elektródarész alakját illetően sem. Az ábrázolt esetekben a (2) elektródarész elsősorban az (5) helyen, amely akár résszerű, akár lyukszerű kiképzésű lehet, fogja anódfunkcióját betölteni. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektróda elektroncsövekhez, főleg elektronsugárral dolgozó elektroncsöveikhez, azzal jellemezve, hogy azt egy egytagból álló, szigetelőanyaggal egymástól elválasztott rács és anóda képezi. 2. Az 1. igénypont szerinti elektróda kiviteli alakja, jellemezve a következő elektródarészekkel: \
