146841. lajstromszámú szabadalom • Relé, például egyenáramú vágányrelé
Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.841. SZÁM 20. i. 30—45. OSZTÁLY — WE—150. ALAPSZÁM Relé, például egyenáramú vágányrelé VEB Werk für Signal- und Sichenrungstechnik Berlin, Berlin-Treptow Feltalálók: Bechstein Volker mérnök, Berlin-Treptow, és Schmidt Helmut tervező, Berlin-Baumschulenweg A bejelentés napja: 1956. szeptember 1. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1956. január 6. A találmány olyan relére (jelfogóra) vonatkozik, mely különösen mint vágányrelé hosszabb vágányszakaszokhoz alkalmas és közelebbi célja lehetővé tenni több érintkező rnűködtetését a. vasúti biztosító berendezéseknél szokásos követelmények mellett, melyeket az érintkezők löketével, az érintkezők nyomásával és az ejtési aránnyal kapcsolatban támasztani szoktak. Fentiekben és a továbbiakban érintkezők löketén az az út értendő, melyet az érintkező rúd (1. ábra 9) egyik végihelyzetétől a másikig megtesz; érintkezők nyomásán az a nyomás, melyet az érintkezőzár érintkezőhelyzetben az érintkezőrúdon levő pecekre gyakorol; végül ejtési aránynak nevezik a relé elengedési és meghúzási feszültségének viszonyszámát (Uc i ; U meg ). Az ismert egyenáramú vágányreléket az eddig szokásos módon kiváló minőségű, különösen kedvező hiszterézissel és aránylag csekély remänenciával bíró különleges, vasból készítik. Ezek a relék a kb. 18 g érintkező nyomás és az ejtési arány szempontjából a velük szemben támasztott követelményeknek megfelelnek. Mivel azonban primer elemek alkalmazása miatt tudatosan csekély teljesítményfelvételre törekedtek, ezeknek a reléknek csak kevés váltó érintkezőjük van és ezek csak egy-egy nyitási hellyel rendelkeznek és így a továbbiakban is segédrelékre vannak ráutalva. Váltó érintkezőknek a telefonreléknél is szokásos átkapcsoló érintkezőket nevezzük, melyeknél a középső rugó munka közben az 'egyik érintkezőt nyitja, ugyanakkor a másikat zárja. Itt tehát egy megszakítási hely van. A találmány lehetővé teszi a szokásos kereskedelmi forgalomban kapható relé-lágyvasnak használata mellett, hogy a vágányrelét több, pl. öt érintkezővel szereljük fel, miközben minden egyes érintkezőrugón — melyekből kettő-kettő elektromosan sorbakötve alkot egy érintkezőt — kb. 18 g érintkező nyomás érvényesül. Itt a két egymás mellett fekvő érintkezőrugót az érintkezőrúdon (1. ábra 9) levő pecek hidalja át véghelyzetében. Midőn az érintkezőrúd másik véghelyzetében a pecek a rugóktól eltávolodik, itt két nyitási hely keletkezik. Emellett a relé ejtési aránya 0,8. A találmány szerint ezt azáltal érjük el, hogy míg a légrés változik, a mechanikus erők növekedésének változását a mágneses erők növekedésének változásával messzemenően kiegyenlítjük, azaz a mágneses erők növekedésével a mechanikus erők növekedése egyensúlyt tart. Ennek elérésére a találmány szerint a maradéklégrés és munkalégrés viszonyát kedvezően választjuk meg (pl. 1,5 mm : 1 mm), továbbá ehhez kapcsolódik a horgonynak előfeszítése, mely a meghúzás, ellen dolgozik és melyet előnyös módon egy nyomórugó fejt ki. Ennek ereje kb. a kétszerese az összes záróérintkezők erejének. Maradéklégrésen a meghúzott állapotban levő reléhorgony (1. ábra 1) és a pólussaru között levő légrést értjük, míg a munkalégrés a horgonynak a pólussarunál levő lökete. A maradék- és munkalégrés viszonyának megválasztására fent megadott értékek csak példa szerintiek, ugyanis ezen értékek megválasztása több tényezőtől függ, mint pl. alkalmazandó teljesítmény, remanencia, elkészítési tűrések stb. . A találmány egy további kialakítása szerint a horgony az érintkezőket nem közvetlenül, hanem mozgásátvivő szervek útján működteti. Ennek értelme a következő: Hogy a kedvező ejtési arány elérhető legyen, kis horgonylöketre van szükség. Minthogy azonban az elektromos működtetéshez 3 mm érintkezőlöket kell, előnyös a fent leírt áttételezés. Továbbá az összes ágyazási helyek, beleértve az előfeszültséget kifejtő nyomórugó támadási pontjának ágyazását is, élszerűen vannak kialakítva, mert különben az összes súrlódások hozzáadódnának a hiszterézis hatásához és az ejtési arányt rontanák.
