146755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textíliák pigment csávafestékkel történő színezésére

Megjelent: 1960, április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.755. SZÁM 8. m. OSZTÁLY — ME—221. ALAPSZÁM Eljárás textíliák pigment csávafestékkel történő színezésére A Magyar Állam, mint a feltalálók; űr. Messik Klára, Szabolcs András és Bass István budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1954. szeptember 11. A korszerű folyamatos festési eljárások azon alapulnak, hogy a szöveteket foulardon olyan oldattal itatják át, amely a festéket kis affinitású vagy affinitás nélküli állapotban tartalmazza, s az ily módon felvitt festéket megfelelő eljárással rögzítik az anyagon. Az indanthren festékeket háromféleképpen lehet foulardon az anyagra felvinni: 1. elcsávázott állapotban, 2. csávasavas alakban, 3. magas diszperzitásfoikú pigmentek formájában. Ezek közül leginkább a pigmentes eljárás terjedt el, amit a kolloidális részecskenagyságú „Colloisol" típusú festékek forgalombahozatala tett lehetővé. Bár ez az eljárás az előbbi kettőnél egyszerűbb és biztonságosabb, még mindig körülményesebb, mint a kénes vagy direktfestékkel történő folyamatos festés. A pigmentálás és a rögzítés között ugyanis elengedhetetlen a pigmentek redukálása és oldása, amihez NaOH—Na2S2Ü4 fürdőt alkalmaznak. A rögzítési vagy egy alkalikus redukáló fürdőben történik, vagy pedig a pigmentált szövetet egy második foulardon nátriumhidroszulfittal és lúggal itatják át, majd gőzölik. A pigmentált árut rögzítés előtt általában szárítják, mivel nedves állapotban a vegyszerfelvétel a nehezen szabályozható folyadékcsere miatt bizonytalanabb, továbbá festékveszteségek is fellépnek. Az előbb ismertetett eljárás során alkalmazott nedves előhívás nem tartható kézben teljes biztonsággal, állandóan számolni kell a selejtképződés veszélyével. A közbenső szárítás pedig növeli az energiaszükségletet. Célszerűének mutatkozott tehát egy olyan eljárás kidolgozása, mely magában foglalja a pigment eljárás előnyeit, ugyanakkor a fenti hátrányokat kiküszöböli. A találmány szerinti eljárással a pigmentálást követő másodszori vegyszeres telítést elkerülhetjük anélkül, hogy a foulardozást oldott festékkel kellene végrehajtani. A festék redukálásához és oldásához szükséges vegyszereket úgy választottuk meg, hogy azok a pigmentfürdőkhöz adagolva, a festéket a pigmenttel való telítés hőfokán — 15— 35 C° között — ne oldják, viszont a gőztért>e jutva, a szálasanyag mélyébe hatolt, affinitással nem rendelkező festékpigmenteket redukálják, és ily módon a rögzítést lehetővé tegyék. Ezzel a megoldással tehát az indantrén-festés — a kénes és direkt festéshez hasonlóan — a következő lépésekből áll: impregnálás foulardon, gőzölés, széles mosógépen történő utánkezelés. Azt találtuk, hogy mindazok a redukálószerek alkalmazhatók a találmány szerinti eljárás kivitelezésére, amelyeknek redox-potenciálja negatívabb az alkalmazott csávaszínezékek leuko-potenciáljánál, de a foulardozás hőfokán inaktívak. Ilyen vegyületek pl. a nátriumformaldehidszulfoxilát, nátrium ditionitformaldehid, nitrovegyületekkel stabilizált nátriumditionit. Ezek az anyagok csak a gőzölés során fejtik ki redukáló hatásukat, és így a pigmentes telítésnél nem hatnak zavarólag. A találmány szerinti eljárás előnyei az eddig ismertekkel szemben a következők: 1. közbenső szárításra nincs szükség, 2. a pigmenttel való telítésen kívül nincs szükség másodszori vegyszeres itatásra, 3. A hidroszulfit bomlékonyságából és erősen negatív redox-potenciáljából eredő összes nehézségek elháríthatok, 4. a festék affinitás nélküli állapotban kerül az anyagra, ezáltal biztosítható a festékbehatolás, valamint a koncentráció egyenletessége. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás textíliák pigment csávafestékkel történő színezésére, azzal jellemezve, hogy a szövedéket finom eloszlású (kolloid méretű) pigmentet, alkáliát és a telítés hőmérsékletén inaktív redukálószert tartalmazó festékfürdővel telítjük, utána a telített szövedéket szárítás nélkül gőzöljük, majd a továbbiakban a szokásos műveleteknek vetjük alá.