146743. lajstromszámú szabadalom • Eljárás feszítettbeton nyomócső kétirányú feszítésére

o Megjelent: 1960. április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.743. SZÁM 84. a. OSZTÁLY — GA—485. ALAPSZÁM Eljárás feszítettbeton nyomócső kétirányú feszítésére Gnädig Béla és Thoma József mérnökök, Budapest A bejelentés napja: 1957. június 19. Vasbetonból, illetve- feszített betonból létesí­tendő nyomóvezetékeknél elsőrendű követelmény az előírt nyomás mellett fennálló vízzáróság és az ehhez szükséges repedésmentesség. A nyomócső kétirányú igénybevétel alatt áll. A belső víznyo­más a csőben gyűrűfeszültségeket ébreszt, míg a cső önsúlya vízterhelése, valamint az esetlegesen rákerülő földtöltés a csőtengely irányában egyen­lőtlen ülepedéseket és ennek következményekép­pen alkotó irányú nyomó-, illetve húzófeszültsége'­ket okozhat. A beton zsugorodásából és a hőhatá­sokból is származnak mindkét irányban feszültsé­gek. A vízzáróisághoz szükséges repedésmentes­ség akkor biztosított, ha a leírt igénybevétel húzó feszültségeit ki tudjuk küszöbölni. Monolit vas­beton alkalmazása esetén mérsékelt .repedésmen­tességet, feszítettbeton esetén teljes repedésmen­tességet lehet elérni. A gyakorlat és irodalom számos feszítettbeton nyomócső megoldást ismer. Ezeknél a jelen talál­mánytól eltérő módon a betoncső1 gyűrű és alkotó irányú feszítése két különálló művelettel történik. Legtöbb esetben csak gyűrű irányú eszítést alkal­maznak, különösen a nagyobb mértékű gyűrű irá­nyú feszítés esetén a cső harántkontrakciója a már megfeszített és a feszítés előtt álló keresztmetszetek között sokszor repedéseket okoz, amit csak az alkotó irányú feszítéssel lehet kiküszöbölni. A függőleges terhelés hatásaiból, valamint a zsugorodásból ós hő­hatásokból származó húzófeszültségek megszünte­tése ugyancsak alkotó irányú feszítéssel érhető el. A cső csatlakozások megoldása általában gumi­tömítéssel ellátott közdarabokkal szokásos. A találmány részben a csövek feszítésére, részn ben a csövek csatlakoztatására vonatkozik. Az eddigiektől eltérő módon az előgyártott beton­csöveket gyűrű irányban és alkotó irányban egy­szerre egy művelettel feszítik. A csatolt példa­képpeni rajz szerint a cső külső palástján (I. és II. ábra) a —2— feszítőtagok, amelyek alkotó irá­nyúak és belybenmaradóak, továbbá az elmozduló alkotó irányú —3— feszítőtagok nyernek elhelye­zést. A feszültségmentes —1—xhuzalokat az előbbi —2—, —3— feszítőtagokra, illetve csőpalástra csé­vélendők fel (III. ábra). A —3— feszítőtagok alkotó irányú elmozdításával a helybenmaradó —2— feszítőtag segítségével az —1— feszítőhuzalokat haránt irányban kell elhúzni, hogy azokban meg­határozott feszültség elérhető legyen és így a betoncsőben gyűrű irányú nyomófeszültség kelet­kezik. Ha a megfelelő számban alkalmazott hossz­irányú —3— feszítőtagok végeit az előregyártott cső peremeihez a feszítés (alkotó irányú elmozdí­tás) műveletének elvégzése után rögzítve lesz, ak­kor a cső két peremét (oső végein) alkotó irányú nyomóerőket adnak át és így a csövet alkotó irányban is megfeszítik. Az alkotó irányú —3— feszítőtagok által a csőperemen átadódó erők nagysága a feszítő tagra csévélt huzalok haránt­erőinek összege. (IV. ábra.) A —2—, —3— feszítőtagok egy cső keresztmet­szetre jutó számának, továbbá a —2— és —3— feszítőtagok számának variálásával a gyűrű és alkotó irányú feszítés mértékének viszonyában tetszés szerinti arány érhető el. A találmánnyal a csőcsatlakozás kérdése új meg­oldást kapott. A —3— feszítőtagok végeinek meg­felelő kiképzésével elérhető, hogy a csatlakozó­csövek közdarabot nem igényelnek. A csatolt pél­daképpeni rajz szerint (VII. ábra) a csövek ütközr tetése és a csatlakozó hézag injektálása után az —5— ékkel rögzített —3— feszítőtagok a —6— közcsavarral úgy kapcsolhatók, hogy —3— feszítő­tagban fellépő alkotó irányú erőket átvegye és így az —5— ékek kivehetők. E művelettel az alkotó irányú feszítés a kapcsolt csődarabok teljes hosszában folyamatossá tehető. Az alkotó irányú feszültségek megoszlását a csőkapcsolás előtt, il­letve után az V. és VI. ábrák tüntetik fel példa­képpen. A találmány nemcsak nyomócsöveknél alkalmaz­ható, hanem nagyobb átmérőjű betonépítmények­nél, mint pl. tornyoknál, zsilipeknél, távvezetéki oszlopoknál, amelyeknél a leírásban • szereplő igénybevételek fellépnek, jól alkalmazható. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás feszítettbeton nyomócső kétirányú feszítésére, azzal jellemezve, hogy. a kész előre­gyártott betoncsőre két tetszőleges irányban fel­hordott feszültségmentes feszítőtagok (feszítő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom