146739. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidraulikus pernyék felhasználására, építőelemek gyártásához

Megjelent: 1960. április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.739. SZÁM 80. b. 3. OSZTÁLY — EI-83. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás hidraulikus pernyék felhasználására, építőelemek gyártásához Építéstudományi Intézet, Budapest Feltaláló: Schütz Mihály vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. július 7. A sok szabad meszet tartalmazó, vízzel megkeményedő!, ún. hidraulikus barnaszén-pernyék, melyekből Magyarországon is közel 1000 m3

-es mennyiség keletkezik naponta pl. az AJkai-i és Inota-i erőművek pórszéntüzeléisű kazánjaiban, eddig építőanyag céljára nem voltak felhasználhatók. Ennek oka az, hogy a hidraulikus pernyék vízzel megkötött állapotban önmagukban nem elég szilárdak és nem. térfogatállóak, további víz hozzájutása esetén megduzzadnak, szétesnek. E tulajdonságuk jelentős gipsztartalmufcból ered, melyből a jelenlevő mésszel és timfölddel kálciumszulfoaluminát kristályok keletkeznek a kötés folyamán és ez térfogatnagyoíbbodással jár. A hidraulikus pernyék szabad CaO tartalma: 10—50%, S03

-tartalma: 5—15%. Jelen találmány alapja az a tapasztalat, hogy a duzzadást ok'ozó szulfoaluminát kristályok ártalmatlanokká válnak akkor, 'ha azokat a még meg nem kötött anyagban végleges kristályalakjukban kialakítjuk és ugyanakkor a szabad mész lekötésére legalább 35% kovasavat (Si02

) tartalmazó őrölt ásványi anyaggal pl. puzzolánnal, egészítjük ki. (Puzzolán alatt olyan ásványi anyagot, vagy tüzelési maradékot értünk, mely őrölt állapotban mész és víz jelenlétében megköt, megszilárdul. Az ilyen anyagot szilikátaktívnak is nevezzük.) Ilymódon az eddig használhatatlan hidraulikus pernyék építőelemek nyersanyagaként és/vagy kötőanyagként felhasználhatókká válnak. E célra a hidraulikus pernyék a következő módok egyikével, vagy azok kombinációjával dolgozhatók fel: a) Felhasználás előtt, célszerűen 60—100 C° hőmérsékletű vízzel, vagy gőzzel péppé keverjük és ebben az állapotban a kezdődő kötésig tartjuk (hidratáeíó, oltódás.) t>) Az építőelemek 100 C°-on aluli szilárdítása esetében: 20—80%-nyi, legalább 35%;

kovasavat {SÍO2) tartalmazó puzzalánszerű anyagot pl. őrölt kazánsalakot (pernyét), vulkáni tufát, kohósalakot keverünk hozzájuk. Az építőelemek 100 C-on felüli szilárdítása esetében: az előzően felsorolt adalékanyagok egyikét, vagy kvarchomokot, agyagot, löszt keverhetünk hozzájuk, a szabad mész lekötése céljából. c) Őrlő- keverő berendezésen, pl. görgő járaton (kolleren) keverjük meg a vízzel és a b) pontban felsorolt adalékanyagok valamelyikével. A hidraulikus pernyék néhány példaképeni felhasználási módja a következő: 1. Nagy falelem vagy kézi falazóblokk készítéséhez: a) vörös kazánsalak (vagy vulkáni tufa, granulált kohósalak, szililkátaktív pernye) 75 súly% hidraulikus pernye, oltott 25 súly % A darabos anyagokat előzetesen felaprítva a megadott arányban egymással és vízzel, kollerjáraton földnedves konzisztenciájúra keverjük, vibrátorral a formába bedolgozzuk, majd levegőn, vagy 85 C°-os gőzben szilárdítjuk. b) vörös kazánsalak (vagy vulkáni tufa stb.) 75 súly % hidraulikus pernye, oltatlan 20 súly % mészhidrát 5 súly% Feldolgozása az a) pont alatti módon történik. c) Gázbeton. Hidraulikus, pernye 60 súly% kvarchomok, agyag, lősz vagy az előzőkben felsorolt puzzolánok egyike 40 súly % A nyersanyagokat golyósmalomban megőröljük, majd 0,5 kg/m3

alumíniumporral és 60 C°-ú vízzel önthető konzisztenciájúra keverjük, formába öntjük és pihentetés után autoklávban szilárdítjuk. 2. Sajtolt téglához: Az 1/c) alatt meghatározott összetételű anyagkeveréket őrölt vagy őröleüen állapotban mészoltódobban gőzzel megoltjuk, csigás keverőben víz-