146712. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagynyomású fűtött edények (autoclávok) töltésére és ürítésére

o Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146,712. SZÁM 12. m. 5—9, OSZTÁLY — TA—421. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés nagynyomású fűtött edények (autoklávok) töltésére és ürítésére Taksony György gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. szeptember 26. Nagynyomású fűtött edények, pl. timföldgyári autoklávok energetikailag helyes és gazdaságos töltése ós ürítése mind ez ideig nincs megoldva, s ezért igen nagy mennyiségű hőenergia megy veszendőbe. Ismeretes, hogy az ilyen edények üzemi nyo­mása 10—20 atmoszféra s ennek megfelelően a bennük kezelt anyagot 180—250 C°-ra kell fel­melegíteni, ilyen hőfokon tartani, majd újra at­moszférikus nyomás melletti 100 C° körüli, vagy ennél alacsonyabb hőmérsékletre visszahűteni. Tekintettel arra, hogy az ilyen nyomás- és hőfoka határok között működő fűtött edények, autoklávok nagy mennyiségű anyag befogadására alkalmasak és egy-egy üzennem belül is nagy számban' kerül­nek alkalmazásra, így az ezek fűtésére fordított hőenergia jó kihasználása igen nagy gazdasági jelentőséggel bír. Az ismert nagynyomású fűtött edények — a továbbiakban autoklávok — töltése adagoló­adényekből történik. Az adagolóedényeHben üzem­közben is atmoszférikus nyomás van és ennek megfelelően 80—100 C°-ig történhet bennük az előmelegítés. Az előmelegítés általában az autoklá­vok hulladékhőjével történik. Az ilyen hőmérsék­letű anyagok töltik az autoklávba, ahol a fent már említett 10—20 atmoszféra nyomás mellett 180—250 C°-ig kell tovább melegíteni azt. Az ilyen töltési megoldás hátránya, hogy az előmelegítésnél az autoklávok hulladékhőjének ki­használása kismértékben biatosítható, a hulladék­hőt hordozó gőz nyomása és hőfoka, valamint az előmelegítendő anyag nyomása és hőfoka közti nagy különibség folytán. Mivel az autoklávok ürí­tésekor felszabaduló hőenergia csak kismértékben hasznosítható az előmelegítésnél, így az; autoklávok felfűtésére igen sok nagynyomású és magas hő­mérsékletű — tehát különösen értékes — fűtő­gőzt kell fordítani. További hátrányt jelent, hogy az autoklávokba alacsony hőmérsékleten kerülő anyagnak az üzemi hőfokra való felmelegítése hosszú ideig tart, ami­nek következménye az autoklávok viszonylag alacsony teljesítménye. Timföldgyártásnál az adagolóedényekben törté­nik a szilárd anyag és az oldó vagy feltáró folya­dék keverése, az úgynevezett bekeverés. A be­keveréskor keletkező zagyot kell előmelegíteni atmoszférikus nyomáson 90—110 C°-ra. Itt az előbb felsoroltakon kívül még az; az igen jelentős hátrány is jelentkezik, hogy a hőcserélő felületek hőátbocsátási tényezője nagymértékben leromlik, s ezért a hőközlés rossz hatásfok mellett folyik le. A hőátbocsátási tényező leromlásának oka, hogy az előmelegítendő zagyból szilárd lerakódás kép­ződik a hőcserélő felületeken és e réteg hőszige­telőként hat, Az autoklávok töltésénél fennálló hiányosságok mellett azok ürítésénél is több, energetikailag káros körülmény tapasztalható. Az autoklávok ürítése úgy történik, hogy ma­gában az autoklávban, vagy külön erre a célra létesített edényben — az úgynevezett expanziós tartályban — az anyag nyomását leosökkentik, kigőzölögtetés mellett. A használatos expanziós tartályok szerkezeti magassága 5—10 m, s ennek megfelelően a tartályok telt állapotában egy tar­tályban levő anyag alsó rétegeire tekintélyes sta­tikus nyomás hat, aminek értéke az anyag faj­súlyától függően 0,6—1,6 atmoszféra. E statikus nyomás folytán az expanzió az anyag tekintélyes részénél az expanziós edény 'gőzterének nyomásá­nál kb. 1 atmoszférával magasabb nyomásértékig mehet csak végbe. E hátrány elkerülhetőnek lát­szik lényegesen kisebb szerkezeti magasságú (víz­szintes) kigőzölögtető alkalmazásával, azonban e megoldásnak egyéb hátrányai vannak, továbbá meglevő gyáraknál nem lenne gazdaságos a jelen­tős térfogatú és általában tekintélyes magasság­ban elhelyezett expanziós tartályok és hordszer­kezetük kiselejtezése és új típussal való kicseré­lése. Az autoklávok ürítésénél fennálló másik hiá­nyosság olyan esetekben áll elő, amikor az autó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom