146682. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamos generátort hűtő berendezés szabályozására

Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.682 SZÁM 21. d\ 55—58. OSZTÁLY — HE—305. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés villamos generátort hűtő berendezés szabályozására Dr. Heller László műegyetemi tanár és Bakay Árpád gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. december 18. Pótbejelentés a 146118 lajstromszámú törzsszabadalmi bejelentéshez A törzsszabadalmi •bejelentés villamos generáto­rok hűtőközegének (hidrogén, levegő, esetleg folya­dék) lehűtésére szolgáló mesterséges hűtési rend­szer szabályozására vonatkozik. Ezen találmány olyan hűtőberendezések szabályozását oldja meg, melynél a hűtést vízgőzsugár-kompresszoros hűtő­géppel végzik és melynek munkagőzét a gőztur­bina valamely megfelelő csapolási. helyéről veszi és a hűtőgép elpárologtatójába képződő vízgőzt a gőzsugár-kompresszor a turbina kondenzátorába komprimálja. Ezen rendszer lényeges része, hogy a generátort hűtőközeg lehűtésére szolgáló hő­cserélő két részre van osztva, melyek közül az egyik részt természetes hűtővízzel hűtjük, míg a másik részt szükség esetén mesterséges hűtési el­járással. A hőcserélőnek a meterséges hűtési részén mindig a gőzisugár-kompresszoros hűtőberendezés­ben keringő kondenzátum (megy keresztül, tehát akkor is, amikor a mesterséges hűtés üzemen kívül van. Ilyenkor a kondenzátum lehűtése egy segédhűtőfelület segítségével történik. A fentieknek megfelelő' hűtőberendezés szabá­lyozására vonatkozik a törzsszabadalmi bejelentés­ben leírt találmány, amely a generátor hűtőgáz hőfokát a generátor terhelésétől függő értékre állítja be mindenkor oly módon, hogy nem kielé­gítő természetes vízhűtés esetén átkapcsolja a be­rendezést mesterséges hűtésű üzemállapotra, amely úgy történik, hogy 2 darab háromjáratú szelepet az egyik végállásból a másikba kapcsol át, ami­nek hatása, hogy egyrészt a természetes hűtővíz nem a kondenzátum lehűtését végző segédhűtő­felületen áramlik keresztül, hanem azt megkerüli, másrészt hogy a kondenzátum az elpárologtató­nak nem vízszintje alatt nyer bevezetést, hanem a porlasztófejekhez kerül. Ezt követőleg a szabá­lyozó berendezés hűtést végző gőzsugár szivattyú teljesítményét szabályozza oly módon, hogy az azok által kifejtett hűtőhatás megfelelő legyen a generátor hűtőközegnek a terhelés függvényében előírt értéken való tartására. A törzsszabadalmi bejelentésben leírt találmány a szabályozási feladatot olyan esetben oldja meg, amidőn az erőmű kondenzátorának és így generá­tor hőcserélőjének a hűtése valamely természet­ben előforduló vízzel történik. Ismeretes, hogy újabban épülnek úgynevezett lógkondenzációs, be­rendezések, melyeknél a kondenzátor hűtővize egy zárt hűtőrendszerben cirkulál. Ezen berendezések­nél a villamos generátor hőcserélőjének hűtésére is a zárt rendszerben keringő víz áll rendelke^ zésre. Ezen zárt rendszerben keringő víz az erő­műben alkalmazott kondenzátummal azonos víz^ minőség, ugyanis a gőzturbina ezeknél a beren­dezéseknél keverőkondenzátorral van ellátva. A törzsszabadalmi bejelentésben leírt találmány olyan esetben történő alkalmazása, amelynél az erőmű légkondenzációs berendezéssel van ellátva, a sza­bályozó berendezésnek egy más kiviteli alakját igényli, ugyanis ilyen esetben az úgynevezett segéd­hűtőfelületre nincsen szükség, mert az csak azt a célt szolgálta, hogy a kondenzátum ne kevered­jék a természetes hűtővízzel. Minthogy jelen eset­ben a rendelkezésre álló hűtővíz is kondenzátum, tehát a keveredés nem hátrány. Légkondenzációs berendezéseknél alkalmazandó szabályozó berendezés egy példakénti kiviteli alak­jának leírását az alábbiakban ismertetjük a mellé­kelt 1. sz. kapcsolási rajz alapján. Természetes hűtés esetén a (25) hűtővíz áthalad a (27) háromjáratú szelepen, amely úgy van be­állítva, hogy azon áthaladva a (28) vezetékbe ke­rül, melyen keresztül a hőcserélő (15) gáz kilépés oldali részébe jut. Ezt elhagyva a második (29) három járatú szelephez ér, amely ugyanekkor úgy van beállítva, hogy azon áthaladva a -hűtővíz a (30) vezetéken keresztül a hőcserélő (12) gáz be­lépés oldali részébe jut. Ugyanekkor a harmadik (31) háromjáratú szelep úgy van beállítva, hogy a (13) keringtető szivattyú által keringetett kon­denzátum a (16) visszafolyó vezetéken keresztül visszakerül a (18) elpárologtatóba. Ennél a kap­csolásnál tehát a teljes hűtést a természetes hűtő­víz végzi, amely ily módon sorbakapcsolva át­halad a hőcserélő két (15) és (12) részén, egyedül vivén el a teljes veszteségmeleget. A mesterséges

Next

/
Oldalképek
Tartalom