146673. lajstromszámú szabadalom • Mérlegrendszerű erőmérő vízszintes erők mérésére

Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.673. SZÁM 42. k. 1—7. OSZTÁLY — EE-565. ALAPSZÁM Mérlegrendszerű erőmérő vízszintes erők mérésére Elek István mérnök, Budapest (40%); Balogh László technikus, Kistarcsa (30%),. Mező István műszerész, Budapest (30%) A bejelentés napja: 1958. július 16. A műszaki életben gyakran előforduló feladat, vízszintes síkban ható erőnek, mint fizikai vektormennyiségnek mérése. Ilyen mérés válik szükségessé például a vízszintes elrendezésű anyagvizsgálógépek (szakítógépek) hitelesítésénél is. A vízszintes síkban ható erők mérése például megoldható irányváltó csigán átvetett kötélen, vagy hevederen függő serpenyőre helyezett sulyokkal. Ilyen mérőszerkezetnél azonban a súrlódások számba nem vehető' módon meghamisítják a mérés eredményét, továbbá nagyobb erők (pl. 500— 1000 kg) mérése a sok súly miatt (helyszűke) igen nehezen, vagy egyáltalán nem oldható meg. Vízszintes erők mérésére ismereteseik olyan berendezések is, melyeknél szögemelők alkalmazásával a mérendő vízszintes erők hatására függőleges síkban terhelhető a berendezés mérlegszerkezete. Az ilyen felépítésű ismert berendezéseknél azonban nem gondoskodtak a mérleg tárázásáról s így ezek a berendezések pontos, pl. hitelesítési célokat szolgáló mérésekre nem alkalmasak, ugyarfis az alkalmazott szögemelők önsúlya — a mérendő erő zérus értékénél is — terhelést jelent a berendezés mérlegére, amit pontos mérésnél figyelembe kell venni. További hátrányuk e berendezéseknek, hogy a mozgó részek csapokon fordulhatnak el s a csapsúrlódás nagyfokú pontatlanságot jelent. E berendezések nagyméretűek és helyhezkötöttek, holott pl. hitelesítési célt szolgáló berendezéseknél célszerű ha könnyű, hordozható kivitelűek, mert így az üzemi húzópadok, szakítógépek ellenőrzésénél a vizsgálatok az üzemi helyszínen eszközölhetők. A találmány tárgyát képező mérlegrendszerű erőmérő mentes a fenti hiányosságoktól, mert a mérésterjedelemhez viszonyítva, kis önsúlyú, kevés terhelősúlyt és kis férőhelyet igényel, gyakorlatilag jól használható, s az ismert dinamómétereknél pontosabb mérést biztosít. Ezen előnyös tulajdonságait azáltal éri el a találmány szerinti erőmérő, hogy a mozgó szögemelők a mérlegeknél szokásos éltestek és élágyak révén vannak felfüggesztve, illetve egymáshoz kapcsolva, s így a súrlódási veszteségek minimális értékre csökkennek, azonkívül a szögemelőkkel olyan nagy áttételi viszony van kialakítva, amely mellett csak kevés terhelősúly szükséges, továbbá mert az erőmérőhöz egy tárázó előtétszerkezet tartozik, amellyel a mérendő erőtől függetlenül kiegyensúlyozható1

az erőmérő. A találmányt a rajzon bemutatott példakénti kivitel kapcsán az alábbiakban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti erőmérőt a tárázó szerkezettel együtt mutatja, míg a 2. ábra az erőmérőnek egy vízszintes szakítógép hitelesítésénél való alkalmazását tünteti fel. « Az 1. ábrán az erőmérő 1 házához a 2 konzol van erősítve. A 2 konzolban gördülőcsapágyakkal van ágyazva a 3 göngő, amelyen átvetett rövid, könnyű, célszerűen műanyagból való szál. van s ennek egyik vége az erőmérő 4 kengyelébe van akasztva, míg másik végéhez az 5 súlytartó van erősítve. Az erőmérő tárázása úgy történik, hogy az 5 súlytartóra annyi 6 súlyt teszünk, hogy a súlytartó súlyának és a 6 súlyoknak összege az erőmérő maximális terhelhetőségének és az áttételi számnak a hányadosát képezze. (Pl. ha a maximális terhelhetőség 1000 kg és az áttételi viszony 500 kg, akkor a súlytartó súlya 1000 + a 6 súlyok = = 2 kg.) J 500:

S" Ezután a mérőkarra a 7 ellensúlyt helyezzük. A 7 ellensúly súlya a tárázóterhelés és az áttételi viszony hányadosa. 2000 (Az előbbi példa esetén 7~~: = 4 g.) A 7 ellensúly elhelyezése után a 3 táragombot olyan irányban és addig mozgatjuk, amíg a mérőkaron levő 9 mutató a 10 iskála 0 vonalát nem fedi. Az erőmérő nullázása, tárázása után az erőmérő a tulajdonképpeni mérésnek megfelelően rendezhető el. Egy példakénti elrendezést mutat a 2. ábra. Az 1 erőmérőt a 19 alátétkocsira helyezzük, s a 20 forgatógombbal úgy állítjuk el, hogy a mérendő erő és a reakcióerő hatásvonala a 4 és 21 kengyelek középvonalába essen. Ezután az