146586. lajstromszámú szabadalom • Külsőanódú elektroncső anódmegoldású elpárologtatásos hűtésű üzem céljaira
Megjelent: 1960. április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.586. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — BU—184. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Külsőanódú elektroncső anódmegoldása elpárologtatásos hűtésű üzem céljaira BUDAVOX Budapesti Híradástechnikai Vállalat, Budapest Feltalálók: Dr. Gruber József, Szentmártony Tibor és Etelaky Lajos, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. augusztus 14. A rádió adótechnikában, az iparban és egyéb területeken alkalmazott nagyfrekvenciás berendezések teljesítménycsöveinél üzemközben jelentős hőmennyiség szabadul fel, melynek folyamatos elvezetése az üzem fenntartásához nélkülözhetetlen. A hűtési problémát eddig általában úgy oldották meg, hogy a teljesítménycső anódáit a cső buráján kívül elhelyezve, azt hűtőközeggel (víz, olaj, levegő stb.) öblítették. A legújabb időkben kezdték azt az eljárást alkalmazni, hogy a nagyobb teljesítményű elektroncsövek anód j art víz elpárologtatásával hűtötték. Ez utóbbi eljárásnál az ún. buborékos forrási állapot megvalósítása szükséges, mert a hártyás állapotnál a fémfelület és a folyadék között — a gőzfilm hőszigetelő képessége miatt — megengedhetetlenül nagy, több száz fok hőfokkülönbség jön létre. A buborékos forrási állapotnál az átadható meleg cm2 -ként mintegy 100 W felső határt érhet el. Ennél nagyobb felületi terhelésű anódoknál az anódra forrasztott radiátorszerű test felületéből kiálló bordás, ill. gúla alakú kiemelkedések az anód felületét jelentősen megnövelik, ily módon a külső felületre a buborékos forrást biztosító hőterhelések adódnak. Az anód felületéből kiálló bordák, ill. gúlák a forrással kapcsolatban intenzív mozgást biztosítanak, mely a filmképződés keletkezését késlelteti. Azonban az anódra helyezett tömör bordák, ül. gúlák a szükséges vörösréz-mennyiséget igen jelentős mértékben megnövelik és az alkalmazott hőterheléseknél ezek mentén jelentős hőfokesések lépnek fel úgy, hogy az anód belső felületén az elpárologtatási hőfoknál lényegesen nagyobb hő-,, fokok lépnek fel. Az adócsőanódok és átlalában a nagyobb teljesítményű elektroncsövek elpárologtató hűtését más úton oldja meg e találmány, mely folyadék elpárologtatásával hűtött külsőanódú. elektroncső, melynél a kedvezőbb elpárologtatásos hűtés biztosítására az anód —1— belső felületét nem kör, hanem az ábra szerinti alakra képezzük ki. Ennél a —2— alapkörre vonatkoztatott igen nagy felületű terhelés mellett a —3— külső felületen a . terhelés könnyen leszorítható a buborékos forrás hőterhelési tartományának értékeire. E megoldásnak szembeszökő előnye a bordafalon keresztül kisebb hóesés keletkezése, mivel a külön ráforrasztott hűtőfelületeknél elkerülhetetlenül jelentkező hőátadási képesség csökkenése ebben az esetben elmarad. Ez a megoldás gyártástechnológiai szempontból is haladást jelent a külön alkata részekből forrasztás útján összeállított anódokkal szemben. Az átlagos, fajlagos hőterhelés további fokozása olyan módon lehetséges, hogy az ábrán láthatóan az alapkörhöz közel eső részek elé egy katódpotenciálú —4— pálcás elektródarendszert helyezünk el, mely az elektronáramot az alapkörtől távolabb eső részekbe tereli, s így a közel eső részek túlterhelését megakadályozza. Szabadalmi igénypontok: 1. Folyadék elpárologtatósával hűtött külső anódú elektroncső, azzal jellemezve, hogy az anódhenger-felület keresztmetszetben hullámosan körbefutó vonal (3). 2. Az 1. igénypont szerinti elektroncső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az emissziós elekt'ronáramnak az anód belső felületén, a csőtengelyhez közel eső részéről való elterelésére az anódnál kisebb potenciálú elektródák szolgálnak. í rajz A kiadásért fele): a Közgazdasági es Jogi Könyvkiadó igazgatója. 60230. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
