146547. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses relé, különösenérintésvédelmi célokra

Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.547 SZÁM ». 21. c. 68—72. OSZTÁLY - MU-116. ALAPSZÁM" SZOLGALATI TALÁLMÁNY Elektromágneses relé, különösen érintésvédelmi célokra v SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Prókay Ádám igazgató, Budapest és Kálmán Iván oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. február 25. A találmány elektromágneses relé, amelynek (önmagában ismert módon) nyitott vasmagja,, valamint a relé mágnesíkönébe iktatott és a vasmag nyitott része előtt gerjesztés hatására írugalmasan deformálódó lemezrugón 'elrendezett horgonya van. * , Az ilyen rendszerű elektromágneses relék, mint ismeretes, gyorsulásra (rázkódásra és ütődésre) igen érzékenyek. A relé meghúzási érzékenységének fokozáséval a gyorsulással szemben való érzékenysége általában növekszik. Érintésvédelmi célokra 'használt elektromágneses reléik mármost nagy rneghúzási érzékenységet és ugyanekkor a gyorsulással szembeni viszonylagos érzéketlenséget kívánnak meg. Nyilvánvaló, hogy e két ellentétes követelmény egy idejű kielégítésére irányuló törekvés rendszerint vagy azzal jár, hogy a relé túlságosan érzékeny és ezért olyan esetben is működééibe lép, amikar erre valójában nincsen szükség, vagy nem elég érzékeny ahhoz, hogy az érintésvédelmi szempontból előírt feltételek mellett megbízhatóan működésbe lépjen. A túlérzékeny relék alkalmazása még azzal a nehézséggel jár, hogy a kényelmetlenséggel járó gyakori kikapcsolás megakadályozása végett a relét illetéktelenül rövidre zárják, vagy működésében megakadályozzák és ezzel az érintésvédelmi célok elérését eleve meghiúsítják. A találmány célja a nehézségek kiküszöbölése. A találmány alapja az a felismerés, hogy a gyorsulással, tehát a rázkódással vagy ütődéssel szembeni érzékenység egyidejű csökkentése mellett a rneghúzási érzékenység növelhető, ha egyrészt gondoskodunk arról, hogy a relé mágneses körébe iktatott légrések és így a légréselknél keletkezett szórt fluxusok viszonylag Jkicsínyek legyenek, másrészt a horgonyt úgy rendezzük el, hogy a gerjesztés hatására könnyen elmozdulhasson, s a gyorsulások hatására a tömegerők ugyanakkor csak előre meghatárózott korlátolt mértékben befolyásolják. Ezt a fentiekben leírt rendszerű relék esetén a találmány értelmében azzal érjük el, hogy a vasimagot olyan pólussarukkal látjuk el, amelyek a mágneses fluxust a horgonyt hordozó lemezrugó mentén a horgonyig vezetik, a lemezrüígót pedig legalább két, a horgony két oldalán fekvő pontján a horgony elmozdulásának irányában való elmozdulással szemben rögzítjük. A találmány szerinti elrendezés esetén gerjesztéskor a lemezrugó a közepén mintegy behorpad, a horgony tehát a lemez és a pólussaruk síkjára merőlegesen mozdul el. így az a légrés, amelyen át a mágneses fluxus a pólussaru'kból a horgonyba lép, egymással párhuzamos felületekkel határolható. Ebből következik, hogy egyrészt a légrés hosszúsága a horgony- elmozdulása közben nem változik, másrészt viszonylag kicsiny (az ismert relék hasonló rendeltetésű légréshosszúságának 1/3—1/10 része) lehet. Nyilvánvaló, hogy az ilyen kisméretű légrés lehetővé teszi mind a légrés gerjesztésének, mind pedig a szórt fluxusoknak és így a relé működtetési teljesítményének csökkentését. Kísérleteink ezerint a találmány szerinti. reléik meghúzási teljesítmónye az isimert relék hasonló teljesítményének mindössze fele. A horgonynak találmány szerinti elrendezése ezenkívül ugrásszerűen megnöveli a relének gyorsulásokkal szembeni érzéketlenségét. Az ismert relék ugyanis általában már 2—3 g gyorsulás hatására meghúznak, a találmány szerűn ti relé viszont még 15 g gyorsulás esetén sem húz meg. A találmányt részletesiébban a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti elektromágneses relé egyik példakénti kiviteli alakját tünteti fel, A rajzon: . az 1. ábra az ábrázolt példakénti kiviteli alak felülnézete a relé fedelének eltávolítása esetén. a 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vett metszet a fedél feltüntetésével, a 2a. ábra részletet tüntet fel oldalnézetben,